A lovak amúgy is igencsak félős jószágok, de nem abban az esetben, ha a kocsiversenyek és csataterek pompás paripáiról van szó. Sok – sok tanítás, gondos odafigyelés és türelmes nevelés eredménye, ha egy ló nem fél egy veszélyes szituációban, nem ijed meg minden kis zajtól, és nem húzza össze magát egy macska láttán.
Taraxipposz egy helyi démon. Nem az a jó fajta agathodaimón, hanem nagyon is bestiális, kakodaimón – fajta, aki megkeseríti az ember – és a ló életét. Taraxipposz kifejezetten a lovak ellensége. Az olümpiai lóversenypályán kísért, és megzavarja a versenyző lovakat. Annak következménye pedig minden esetben csúnya baleset. Neve is azt jelenti görögül, hogy a ’lovakat megzavaró’. Az olümpiai pályán Taraxipposz oltára az egyik kanyarban állt. Ahogy a lovak elhaladtak előtte, minden előjel és magyarázat nélkül megbokrosodtak, összetörték a szekeret, amit húztak, vagy kivetették a hajtójukat a kocsiból. Éppen ezért a kocsihajtók Taraxipposzhoz imádkoztak és áldoztak neki, hogy legyen jóindulattal irántuk.
De ki vagy mi is ez a Taraxipposz? Szinte minden, amit tudunk róla, Pauszaniasztól származik. A legenda szerint egy régi, legendásan bravúros kocsihajtó elhalt szelleme, nevezett Olénioszé, akinek nevét egyébként az éliszi Olénosz szikla viseli. A gladiátorok előtt a kocsihajtók voltak az antik világ sztárjai. Persze a gladiátorok felbukkanásával mit sem csökkent a népszerűségük. Sportolók, harcosok, akik az életüket kockáztatják egy szenvedélyes játékban, és ezért nem ritkán igen magas árat fizetnek. Valahol ez is egy véres játék, hasonlóan a gladátorviadalokhoz, de itt nem cél a kiömlő vér. Itt a fő szerep a pompás paripáké, Poszeidón gyermekeié – a balesetek amolyan járulékos veszteségek. (Poszeidón legcsodálatosabb és halhatatlan gyermekeit a Mitológiai ménesben tekintheted meg.)
Taraxipposz legendájának, ahogyan a görögöktől már megszokhattuk, számos változata létezik. Az azonban mindenképp közös a különféle történet-változatokban, hogy a rontás oka egy pórul járt kocsihajtó. És a lényeg: keresd a nőt!
A keresett nő pedig nem más, mint Hippodameia, Oinomaosz király lánya. Oinomaosz egy régi jóslat szerint a veje, tehát a lánya férje keze által fog elesni. Ezt természetesen a legegyszerűbb módon igyekezett megakadályozni: nem engedte férjhez menni a leányzót. Illetve, a görögök is ravaszak, mint az isteneik: férjhez mehet Hippodameia, mégpedig ahhoz a bátor férfihoz, aki legyőzi a papát kocsiversenyben. Ez nem is hangzik rosszul, noha Oinomaosz legendásan jó kocsihajtó hírében állt. Aki veszít, a vereség szégyenét egy gyors legyilkolással felejtheti el. És egy kis csavar a dologban: Oinomaosz a paripáit Árésztól kapta, tehát nem holmi öszvérekkel indult a versenyeken (amúgy az öszvér-kocsiverseny is nagyon népszerű volt, bővebben erről az Öszvérsorsban).
Az ilyen ’úri’ kocsihajtó versenyeket ne úgy képzeljük el, hogy maga a király, fürtjeit hátrasimítva a kocsira kap és életét és testi épségét kockáztatva alattvalói szeme láttára szétzúzatja magát. Nem, a kocsit konkrétan nem a király hajtja, noha őt nevezik a kocsihajtónak, és győzelem esetén övé az összes dicsőség. Oinomaosz kocsiját Mürtilosz hajtotta, akit a diadal árnyékán túl egyéni célok is vezéreltek. Az egyik kérővel, nevezetes Pelopsszal alkut kötött, hogy engedi a fiatal versenyzőt nyerni. Cserébe egy kis vagyont (a fele királyságot) és egy éjszakát kért a vonzó Hippodameiával. Az alku megköttetett, a verseny lezajlott, Pelops nyert (a kérők esetében a kérők maguk hajtják a kocsit – bár egy másik uralkodó, előkelőség, vagyonos ember esetén a kocsihajtó szerintem megint nem ő maga).
Itt jönnek a variációk.
1.) Pelops megölte Mürtiloszt és tetemét a tengerbe vetette, mert a
fele királyság még hagyján, de Hippodameiát azért ne már. Később azonban
megbánta tettét, és vezeklésképp áldozati kocsiversenyeket rendezett
Mürtilosz tiszteletére, és a helyet, ahol a játékokat tartották, nevezte
el Taraxipposznak.
2.) Mivel Oinomaosz vesztett, az ő szelleme az, aki a versenypályán kísért és zaklatja a lovakat.
3.) Az egyik kérő, Alkathoósz, nem tudta legyőzni Oinomaoszt (mint
oly sokan), és a király kivégeztette. Tetemét állítólag a versenypályán
hantoltatta el, ezért az ő szelleme az, ami ott kísért.
4.) Az egyiptomi változatban a fő szerep természetesen a mágiáé.
Pelopsz egy Taraxipposznak nevezett helyen ásott el egy igen erős
mágikus tárgyat (nem tudjuk, hogy mit), amit a thébai Amphióntól kapott
(nagyra tartott mágus). Ez a valami okozta Oinomaosz halálát is, és
végül is ez a mágikus behatás zavarja meg a lovak amúgy józan
gondolkodását.
Bárhogyan is, Taraxipposz egy félelmetes démon, akivel nem árt jóban lenni!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése