A legszebb könyvcsere pont

   Könyvet csere-berélni benne van az öt legjobb dologban a világon. Pláne ha az introvertáltakra is gondolnak, akik tényleg nem akarnak senkivel találkozni – legalábbis közvetlenül nem – de azért olvasni nagyon szeretnek. Budapesten már több helyen is találni ilyen pontokat, leginkább Óbudán hemzsegnek. Azt hiszem Könyvmegálló néven futnak, de én csak 'szekrényeknek' vagy 'dobozoknak' hívom őket. Amúgy tényleg úgy fest mindegyik, mint egy nagy, kétajtós szekrény, a budaiak Gutenberg kékben játszó portréjával díszítve.

   Szóval ez az a hely, ahol a nemkívánatos könyveket ki lehet tenni, amolyan inkubátor pont, mentőállomás a megunt kedvenceknek, hogy mégse a kukában landoljanak (megjegyzem a hulladékgazdálkodási központokban is remek könyveket lehet beszerezni jelképes áron). És igen, a megkívánt könyveket pedig haza lehet vinni. Remek kezdeményezés! Némi kezdeti nehézségek után ezek a szekrények már egész jól működnek, karban tartják őket, a látogatók pedig élvezettel használják. Na jó, néha egy-egy izgatott olvasó kalüdóniai vadkan módjára feldúlja az új gazdára váró könyveket, és fertelmes kupit csinál, de lássuk be, jól esik az ember lelkének egy kicsit könyvet pakolászni és megigazítani őket.

   Idő közben vidéken is több helyen találkoztam már ilyen könyvcserélős helyekkel, egyik szebb és kívánatosabb, mint a másik. Látszik, amikor szerető közösség gondozza őket! És nem utolsó sorban, remek könyveket lehet találni!

   Aztán megláttam a Váci Egyházmegyei Könyvtár oldalában lévő könyv-szentélyt. Ezt már tényleg nem nevezném könyvcserélős pontnak, ez maga a szentély, a könyvek mennyországa! Egy ablakfülkében kapott helyet, csinos kis retesszel, szépséges díszítéssel. El kell hogy mondjam, ilyen szépséges könyvcseréldét még nem is láttam! Vendégkönyv is van, az arra járók írhatnak bele néhány sort, az emlékkönyvet pedig egy Zafón idézettel nyitották meg, gyöngy betűkkel, kézzel írva. Mi ez, ha nem a szépség és a kellem és a báj túlcsordulása? Ha láttál már szebb könyves szekrényt, ne habozz megosztani!