A marathóni csata emlékművei

   Következzen most egy hely, amit az egész világ ismer -mégsem közkedvelt úticél. A görögországi Marathónról lesz szó, és igen, a maratonfutás az egész világban ismert. Az ókori világ legismertebb és talán leghíresebb csatája zajlott itt. Nem egészen a faluban, amelyik ma is a Marathón nevet viseli, sokkal inkább a síkságon, ami a falutól délre, a tengerpart felé terül el. A síkságot dél felől a Pentelikosz hegység határolja. Itt kanyarodik a tenger felé a Vrana folyó, és itt található a szintén Vrana nevű falu. Mindezek között pedig a semmihez sem hasonlítható aranyfényű görög nap perzselte síkság, az ókor legfontosabb csatájának helyszíne.

Nézzük a térképet!

az asszisztens Chrome-bővítmény...

   Ma Marathónból egy országút fut le a Marathóni-öböl fele, szemben vele pedig az ókori Euboeia szigete, ma Evia. A mai országút keleti oldalán (Marathóntól délre) állomásozott az athéni sereg jobb szárnya. Itt egy mocsár akadályozta meg, hogy bekerítsék őket, és a közelben lévő Héraklész-szentély jelentette a spirituális védelmet (az 1920-as években meg is találták). Az országút keleti oldalán, Vrana falu közelében állomásozott a bal szárny. Mindkét helyszín fontos emlékműveket őriz.

 A keleti oldalon található a Marathon Tumulus, vagyis az elesett athéniak temetkezési helye. Ezt egy bekötőút-szerű kisebb úton lehet megközelíteni, igazából csak az tűnik fel, hogy valami nagyon el van kerítve. Egy kurgánhoz hasonló domb látható, ami egy temetkezési domb, ahová a 192 elesett athénit temették. Az ókorban még a dombot márványtáblák borították, a halottak neveivel – ebből mára semmi sem maradt. Viszont itt látható az attikai harcos emlékművének másolata (az eredeti az Athéni Nemzeti Múzeumban van), ragyogó hófehér márvány dombormű, ami csakis a pazar görög tájban lesz tökéletes látvány.





  Itt található még a győzelmi oszlop, szintén fehér márványból. Ősi szokás szerint a görögök a csata után egy fából készült győzelmi emlékművet állítottak fel, amit teleaggattak a legyőzött perzsák fegyvereivel. Néhány évvel később készült el a márvány oszlop, aminek a tetején feltehetően a Győzelem Istennő szobra állt (ez ma már nem látható, csak az oszlop). Az eredeti oszlop a Marathóni Régészeti Múzeumban látható, a másolat pedig a csata helyszínén.


   Térjünk át a nyugati oldalra! Itt is található egy kurgán-szerű halom, ez az elesett plataiaiak síremléke. Bár az volt az ókori szokás, hogy az elesett katonákat hazavitték a szülőföldjükre és ott temették el őket, a marathóni csata hősi halottjaival azonban kivételt tettek, és Homérosz és az ősi hagyományok előtt tisztelegve közös sírdombban temették el őket a csata helyszínén. Ez, a Vrana melletti sírdomb egy kicsit kisebb, mint a másik, ám régészeti bemutatóhely, vagyis megnézhetjük, hogy mi van/volt a sírdombban (egy kicsit hasonlítható a százhalombattai régészeti parkhoz). Ez már a Marathóni Régészeti Múzeum területe, ahol nem csupán a csata emlékeivel ismerkedhetünk meg, hanem a terület gazdag történelmével és régészeti leleteivel. Bár nem hiszem, hogy Görögországnak lenne egyetlen gombostűfejnyi része sem, ami nem hemzseg a régészeti emlékekben...




Marathón Régészeti Múzeum

   A szépen kiépített látogatóközpont színfoltja még Miltiádész, a startégiai zseni szobra, aki szó szerint őrzi az elesett harcosok sírját. A szobor modern kori alkotás, de tökéletesen illeszkedik a helyhez. A hősi halottak sírhelye már az ókorban is kultikus helynek számított: minden évben tömegek rótták le tiszteletüket a sírdombnál.



   Ma már kevésbé a hősi hadi eseményekre emlékeznek, inkább Pheidippész halálos futására (mert a végén holtan esett össze a hírnök), a maratoni futóversennyel. Van persze a közelben stadion, ahol lehet hódolni a testkultúrának (egy igen modern Hermész-szoborral tarkítva), de az igazi, hamisítatlan maratonfutás innen indul, a sírdombtól, és követi végig a hírnök Pheidippész útját. A főút is az ő szobrával van díszítve. A modern görög hangulatról pedig a lelkes kabócák gondoskodnak. Akinek pedig nincs lelki ereje a rekkenő görög hőségben futni, az szintén ezen az útvonalon járhatja végig Grigorisz Lambrakisz politikus és háborúellenes aktivista emlékére a békemenetet (az áthallások ellenére semmi köze a magyarországi békemenetekhez). Ezt is minden évben megrendezik.


   Ha pedig a görög-perzsa háborúk következő állomását, Thermopülait szeretnéd meglátogatni, helyezd magad kényelembe és tarts velem egy műemlék-szemlére!

+1: Marathon beach

Megjegyzések