Thermopülai emlékművek

   Görög földön minden kis szeglet misztikus, hiszen ez a legendák földje. Elég csak egyetlen pillantást vetni rá, és az emberben szemernyi kétség sem marad, hogy a mítoszok mind igazak. Hiába sok modern dolog, Görögország mindig is a mítoszok földje marad. Thermopülai is egy ilyen hely: legendás és mégis valóságos. Leonidasz és a háromszáz rettenthetetlen harcos itt adta életét a szabadságért (a valóságos részletekbe most nem megyek bele), itt vívták meg heroikus küzdelmüket a perzsákkal. "Forró kapuk"- ezt jelenti a hely neve. A legenda szerint Héraklész itt ugrott a vízbe, amikor felöltötte a mérgezett kentaurvérrel átitatott köntösét, hogy lemossa. Ám a mérget nem lehetett csak úgy lemosni: Héraklész megőrült, önként lépett a máglyára hogy véget vessen a szenvedéseinek, a víz pedig felforrt. Ma is több gyógyvizes fürdő is található a szorosban. Héraklész méregtől izzó teste melegítette a forrásokat!

  Ma a szoroson egy hosszú autósztráda halad keresztül, a kopár táj egy kicsit lehangoló. Ám az út egyik oldalán, mint egy autós pihenő, egy izgalmas emlékművet láthatunk. Leonidas szobra rejtőzik a sztrádás pihenőben! Szépen gondozott virágágyások között a fal tövében két kouros-szobor pihen, Leonidas pedig a kompozíció közepén épp a dárdáját készül elhajítani. Viharban elég félelmetes lehet ez a szobor...

  Nem kell messzire menni, hogy elérjük a következő emlékművet. Ez is egy hasonló autós pihenő-stílusú kis beállóban van, első ránézésre talán nem tűnik annyira patetikusnak és fennköltnek, mint a Leonidasz-szobor. Ez ugyanis egy kifeszített férfi torzó, fej, karok és lábak nélkül. Felette a magasfeszültségű vezeték még tovább csökkenti az ünnepélyes hangulatot. Ez az emlékmű a 700 hősi halált halt theszpiai katonának állít emléket, akik végigharcolták a thermopülai ütközetet Leonidas oldalán (igen, nem csak a háromszáz spártai katona vett részt a csatában, hanem hétszáz theszpiai is, akik szintén mind meghaltak, de őket valamiért nem említik a legendák). A férfitorzó Erósz istent jelképezi, a theszpiaiak körében népszerű volt. A koncepció a hősi halálra és az áldozatra utal.

   Az út túloldalán pedig a híres feliratot megörökítő tábla. Egy ekkora ikonikus műemlékhez az ember legalább kiépített látogatóközpontot és egymás sarkát taposó tömeget képzel. Ám épp ez a különleges az egész görög világban: ahogyan együtt élnek a múltjukkal, amilyen természetes könnyedséggel kezelik azt a hatalmas örökséget, amin élnek. Szóval semmi egyenruhás görög díszőrség és dobpergés, csak a földön lapuló (bár pazar környezetben, el kell ismerni) agyagtábla.

Ὦ ξεῖν ", ἀγγέλλειν Λακεδαιμονίοις ὅτι τῇδε κείμεθα, τοῖς κείνων ῥήμασι πειθόμενοι

vagyis Ponori-Thewrewk Emil fordításában:

Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak:

Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza

  Autó hiányában a lokriszi távbusz is arra megy...