Van olyan műfaj, hogy időszakos kiállítás.
Ami azt jelenti, hogy egy adott téma köré rendezett kiállítást egy bizonyos
időkereten belül tekinthetnek meg az érdeklődők. Tehát a végső dátum lejárta
után a kiállítást szétszedik, megszüntetik, a kiállítás a továbbiakban nem
látogatható. Általában azért, mert egy új kiállítást készítenek. A régi pedig
kiállítási katalógus, füzet vagy könyv formájában marad elérhető az
érdeklődőknek. Eddig okés, nem?
Namármost, az Aquincumi Múzeumban is szokott
lenni időszakos kiállítás. A legutóbbi a „H.A.S. Háromfogásos gyomortörténelem”
címmel futott, 2022. július 28. és 2023. október 31. között. Gasztronómiai
kiállítás, amiről nagyon gusztusos kiadvány jelent meg, a múzeum bejáratánál
megvásárolható.
Most viszont, már javában 2024-et írunk,
annak is február hó végén vagyunk. Gyakran portyázok a nevezett Aquincumi
Múzeum felé, és nem átallok a kerítésre könyökölve hosszasan gyönyörködni a
romkertben. Valahogy minden alkalommal jól esik. Szép ez télen is, nyáron is,
ősszel a színek kavalkádjában és tavasszal a gazdagon burjánzó, élni akaró
természetben. Aztán mindig elszontyolodom egy kicsit. 2024. február 18-án ezt a
fotót lőttem (kintről):
 |
| ...egy kicsit közelebbről is |
A régi, ikonikus múzeumépületen ott trónol a
molinó, ami az időszakos kiállítást hivatott hirdetni, és a látogatókat
becsalogatni. Kedvcsináló, hogy nézd meg, milyen izgis dolgok történnek itt. És
még jól is mutat a piros plakát a fehér épületen. Ja, hogy ez az időszakos
kiállítás már régen véget ért?!? Ezt már nem tudod megnézni? Jogos a kérdés,
hogy miért lobog még ott a letűnt kiállítás plakátja. Én is ezt kérdezem. Hogy
miért nem lehetett levenni majd három hónap elteltével. Mert hogy a romkert
területén kívül található római romokat igencsak negligálják, az egy dolog. De
hogy már a múzeum területén lévő dolgokat is így panyókára veszik, hát kérem,
az csúf dolog. Ezt pedig nem lehet megindokolni a gazdasági helyzettel, de még politikaival
sem. Ez nettó hanyagság.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése