Ugrás a fő tartalomra

Kacagó Delfinek

Kacagó Delfinek

Keresés ebben a blogban

Seneca-szösszenetek: Octavia#6

Bejegyezte: Palalili 8/29/2021

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

dráma idézet Seneca

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Ezeket (is) szerettétek:

Istenek jelképei és attribútumai (minimálban)

Aphrodité - alma, gránátalma, mirtusz, rózsa, kagylók, tengeri állatok, galamb Apollón - kétkerekű szekér, íj, lant, babér Árész - sisak, pajzs, kard Artemisz - szarvasűnő, medve, íj, cédrus, diófa Athéné - olajfa, olajbogyó, bagoly, pajzs/aigisz, lándzsa Démétér - kalász, mákfej, koca Dionüszosz - szőlőtőke, repkény, borágó, thürszosz, párduc Hádész - bőségszaru Héphaisztosz - kohó, kalapács, üllő, sántítás Héra - kétkerekű szekér, páva, liliom, kakukk Hermész - kígyós bot (caduceus), szárnyas kalap, szárnyas saru Poszeidón - háromágú szigony, ló, hal Themisz - mérleg, kard, szemkötő Zeusz - jogar, villám, mérleg, sas, tölgyfa (Dódona), olajfa (Olümpia)

Képes kalauz az oszlopokhoz

Az ókori épületek - oszlopok kavalkádja. Első ránézésre talán ugyanolyannak tűnnek, de gondosabb megfigyelés után nyilvánvalóvá válnak a különbségek. Mert az oszlopok nem ugyanolyanok. Megvan a maguk múltja és története, az építészet éltes korú tagjai. Bár már a görög és a római templomépítészet közötti különbség első látásra nem biztos, hogy szembetűnő, mégis az oszlopok különlegességét szeretném hangsúlyozni ezzel az írással. Az oszlopok néha zömökek, néha karcsún és kecsesen égbe törőek, ám egy dolog azért közös bennük: súlyt tartanak, az épület roppant tömegét cipelik. Ilyenek a kővé dermedt lányok is, a kariatidák, akik évezredeken keresztül tartják a fejükön az antik épületeket. És persze ott vannak a kamuflázs-oszlopok, akik csak díszítenek, mert faragvány lényük eleve nem tarthat semmit, de azért azt üzenik nekünk, szemlélőnek, hogy az épület bár könnyed és súlytalannak tetszik, az oszlopok, a megbízhatóság és szilárdság jelképei jelen vannak. Bár néhány épület esetébe

Héraklész tizenkét munkája

Héraklész, az ókori világ egyik legnagyobb és legismertebb hőse egy hosszú időn keresztül a gyenge, alattomos és zsarnok Eurüsztheusz hatalmának volt alárendelve. A hős kénytelen volt engedelmeskedni ennek a kis aljas dögnek, akit egyetlen legyintéssel a másvilágra küldhetett volna. Akkor mégis miért? Mert az istenek – egészen pontosan Héra – nem szívlelték Héraklészt. Az ő hősiessége és halhatatlansága pontosan az isteni ellen-drukkolásnak köszönhető. Mert bizony Héraklész élete nem egy rózsaszín történet. Héraklész ellenfelei Héra, amikor már nem bírt mit kitalálni Héraklész ellen, akkor őrületet bocsájtott rá. Ennek minden egyes alkalommal meg is lett a maga következménye, ám egy alkalommal Héraklész az áldozati állatok helyett a saját gyermekeit mészárolta le és feleségét, Megarát. Athéné végül megsajnálta a hőst és fejbekólintotta, hogy Héraklész napokig eszméletlenül és öntudatlanul feküst. Amikor viszont magához tért, tudta, hogy mit tett. Hosszas bujdoklás és menekülés u

Üzemeltető: Blogger

Téma képeinek készítője: Juxtagirl