A házaspárt ábrázoló sírkő alul-felül csonka, a képmező felső sarka és a felirat alsó fele letört. A képmezőben házaspárt ábrázoló dombormű. Ruházatuk hasonló a más őslakos házaspárt ábrázoló sírsztélé alakjaihoz; a nő eraviscus viseletben: nagy turbánján fátyol van, és hiába a kőből készült sírkő, még az évszázadok kopásai ellenére is látszik, hogy finom esésű fátyol keretezi az arcát. A haja is gondosan van elkészítve, a frizurára szó szerint ráomlik a légies fátyol. Az arca kedves, nyugodt derűt sugároz. Nyakperecet (torques), karpereceket hord, igazi kelta divatékszerek, talán a legjellegzetesebb kelta ékszer. A vállán pedig nagy biztosítótű (fibula) tűzi össze ruháját, mivel a ruhákat kevésbé varrták, inkább ilyen kapcsokkal rögzítették, ami a funkcióján túl még díszített is. Ezek a fibulák a viselet jellegzetes darabjai, ásatásokon is gyakran előkerülnek. A férj feje sajnos letört, csak a testét látjuk. Római viseletben (toga) van, a megmaradt részen semmi keltásat nem látunk, nem úgy, mint a feleségén, aki a helyi nőkhöz hasonlóan őrizte a hagyományokat, jobb kezében kalapács.
A házaspár képe alatt egy másik domborműves mezőben egy kétlovas kocsi látható, rajta kocsissal, amellyel szemben egy másik ló áll. A jelenet a halott túlvilági utazását ábrázolja, szintén gyakori jelképe a síremlékeknek, kedvelt szimbolikája a halotti kultusznak. Ugyanerre az elképzelésre (mármint a túlvilági utazásra) vezethető vissza az a szokás is, hogy a halottal együtt díszes kivitelű kocsit is eltemettek. Mindkét szokás az eraviscus törzs vallási elképzeléseivel hozható összefüggésbe. Hogy a házaspárral temettek-e el kocsit, azt nem tudjuk, de nem tartom valószínűnek, hiszen abban az esetben nem kellett volna a sírkövön megjeleníteni, hiszen a maga valójában ott lenne a sírgödörben. Szóval ez valószínű egy szimbólum, egy utalás, nem temettek velük el egy egész kocsit, de a régi Aquincum lakóiban élt az elképzelés, hogy a másvilágra utazik az ember, és ez egy hosszú utazás. Mert nem véletlen ám az sem, hogy a rómaiak, akik amúgy nemigen voltak a lovak nagy barátai, mégiscsak ezt a pompás állatot jelenítik meg a síremlékeken.
A
hiányos felirat:
[---]ucus
At(a)e f(ilius) vi(v)us sibi t(itulum) p(osuit) [---]/[---c]oniugi
Lucit(a)e/Kapitonis (?) f(i)lia(e) [---]/[---] an(norum) XXXX[---
…ucus.
Atta fia még életében állította magának a sírkövet és feleségének, Luctiának,
Kapito leányának, aki 40 évet élt…
A 'titulus' szó feliratos sírkövet jelent,
nem csupán valamely sírkő feliratos részét. Lucita férjének neve nem maradt
meg, azt viszont tudjuk róla, hogy Lucita apósát Attának hívták, ami egy
gyakori kelta név, több feliraton is találkozunk vele. A felirat készítője a
kelta nevet hangzás után írta le, ezért a legkorábbi olvasatokon az após neve
Ateiusként szerepel. Ám Nagy Tibor 1943-ban tisztázta a felirat helyes
olvasatát.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése