A sírtábla kettétört, de a kelirat így is
hiányos. Magassága 180 cm, szélessége 75 cm, vastagsága 23 cm. 1899-ben került
elő, a Császárfürdővel szemben épült katonai üdülőház építésekor, a mai Frankel
Leó út mentén.
A sírkő teteje felül háromszög alakban
záródik, benne faragott rózsa látható. A halott portréja vésett fülkében kapott
helyet, ami egy kagyló belsejét formálja. A kagyló rekeszei még láthatóak a festés
nyomai: piros, sárga és fekete színek váltakoztak. A portrén szintén vörös
festék nyomait találták. A portré egy gondosan ápolt, mosolygós fiatalembert
ábrázol: jólfésült és frissen borotvált.
Az arckép alatt egy lovát ugrató, lándzsás
katona van kidomborítva a sírkő mezőjéből. A lándzsát a jobb kezében tartja,
másik kezével a pajzsát vízszintesen tartja, bár a pajzs helyett lehet a
felnyergelt ló felszerelése: ez esetben a katona a ló a nézőtől távolabbi
oldalán áll. A katona feje letört, az arca sajnos a lóéval együtt láthatatlan.
A ló és a katona alatt, bal oldalon, szintén
a sírkőből kidomborítva egy nőalak látható. Haja szigorúan hátra van fésülve,
és egy kosarat vagy tálat visz a kezében. Hosszú, redőzött ruhája a bokájáig
ér, a derekán öv fogja át. Vele szemben talán egy hasonló alak állt, de belőle
alig vehető ki valami.
A domborművek alatt olvasható a felirat,
faragott keretbe foglalva:
Ti(berius)
Claudiu[s---]/[.]aedi f(ilius) A[---/Tun?]ger e[ques alae---]/[---
Tiberius Claudius…aedus
fia, tunger származású lovaskatona sírköve.
Kru.89-ben, Domitianus császár uralkodása
alatt állandó katonai tábort építettek a mai Óbudán, a Miklós utca – Flórián
tér környékén és nehézfegyverzetű gyalogos hadsereget, legio-t helyeztek ide.
Ezt az intézkedést a század végén zajló dák – szarmata háborúk tették
szükségessé. A legio II Adiutrix kisebb megszakításokkal a római uralom végéig
Aquincum állandó helyőrsége maradt. Az idekerült első legionáriusok kizárólag
Itáliából és a nyugati provinciákból származó katonák voltak. Az első komolyabb
építkezéseket is a katonaság végezte: gyakran olvashatjuk az uralkodó császár
vagy a császárt a tartományban képviselő helytartó nevét az építkezéseket
megörökítő emléktáblákon.
A sírkő korának meghatározásához támpont a
betűk jellege és a halott portréjának ábrázolásmódja. Mindkettő az
i.sz.1.századra vall, ilyen kidomborított mellképet a későbbi korokban nemigen
faragtak. Tiberius Claudius neve hiányos, ám kétséget kizáróan római polgár
volt, aki a lovasként szolgált a segédcsapatban. Ezt erősíti meg a portré alatt
ábrázolt lovaskatona képe is. A tungerek a mai Hollandia területén élt ókori
nép, a feliraton a kiegészítés bizonytalan, csak feltételezett.
CIL
III.15163
másolat a Flórián téri aluljáróban a sírkő az Aquincumi Múzeumban
Megjegyzések
Megjegyzés küldése