Az eposz műfaji jellegzetességei

 EPOSZ – Hérószok, félisteni lények és istenek történeteit elbeszélő, hosszabb terjedelmű, hexameteres versmértékben írott, elbeszélő költemény. A név – egyúttal műfaji megjelölés – eredeti jelentése: szó, beszéd.

INVOCATIO – Valamely istenség illetve múzsa segítségül hívása a mű elkészítéséhez.

PROPOSITIO (tárgymegjelölés) – A választott fő téma rövid (legfeljebb néhány soros) megjelölése („...haragot zengj, Péleidész Akhilleuszét...”).

IN MEDIAS RES (a dolgok közepébe = a történet menetébe kapcsolódva) – Az eposz cselekményét nem a kezdőpillanattól, például Helené elrablásától, hanem a mű szempontjából a legfontosabbnak ítélt pillanattól (az Iliászban Akhilleusz haragjától) követhetjük nyomon.

ENUMERATIO (katalógus) – A különböző felek felsorolása meghatározott szempontok alapján (például az Iliász második énekének hajókatalógusa).

EPITHETON ORNANS – A történet során fellépő hősök, istenségek nevének felidézésekor rendszeresen használt, valamely jellemző tulajdonságot, külső jegyet leíró jelző, jelzős szerkezet (bagolyszemű Héra, gyorslábú Akhilleusz, csavaroseszű Odüsszeusz, isteni arcú Párisz, Gerénia bajnoka Nesztór).

TOPOSZ (közhely) – Olyan motívum, jelenet, amely különböző helyzetekben, különböző szereplőkkel ismétlődik (ilyen például az öltözködés harcra készülődéskor vagy az ismeretlen földre érkező hős esete).

MIRACULUM (csoda) – A cselekményt döntően befolyásoló isteni beavatkozás (például Héra csele az Iliász tizennegyedik énekében).

RETARDATIO (késleltetés) – A cselekményt döntően befolyásoló események híre késve jut el a leginkább érintettekhez (például az Iliászban Akhilleusz Patroklosz haláláról csak jóval később értesül).

ANTICIPATIO (előreutaló megjegyzés) – Későbbi, fontos eseményekre történő utalás a cselekmény egy korábbi pontján (lásd Trója bukása, Akhilleusz halála).


 

Megjegyzések