Kéklő éjbe borult a cirkusz éppen,
s egy tüzes, ragyogó korong a sűrü
árnyak közt leereszkedik középütt
- még Knóssos koszorúja sincs ily izzó.
Lángban fénylik a sarka, nincs hatalma
többé már a homályos éjszakának.
És a tétova Csend, s a lomha Álom
más város fele, látva ezt, elillan.
(Statius:
Silvae 1,6, 85-92 Szabó Kálmán fordítása)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése