Kaszárnya és ókeresztény templom maradványai

    Vöröskereszt utca- Miklós utca sarka. A Kórház utca felől a Miklós utcán érjük el néhány perces sétát követően a közparkban bemutatott emlékeket.

     A területen, a 2-3. századi legiotábor keleti kapujához vezető úttól (via praetoria) északra kaszárnyák sora húzódott. A legénységi szállásokat egy- egy keskenyebb utca két oldalán, egymással szembenéző, hosszú, téglalap alaprajzú épületekben alakították ki. Az utca felőli oszlopos verandáról 13-13, előtérre és hálókamrára tagolódó szálláshely nyílt. A naponta szükséges fegyvereket tartották az előtérben, és általában 8-8 katona pihent a kb. 16 négyzetméter alapterületű hálókamrákban elhelyezett, fából készült, emeletes ágyakon. A kaszárnyaépület keleti oldalán alakították ki a tiszt (centurio) lakását.

    A kaszárnyák és az utak fölé a 4. század első harmadában, amikor a legiotábort átköltöztették az új erődbe, területünk északi részén apszissal záródó nagyobb csarnokos épületet emeltek. Az apszist egy későbbi átépítés alkalmával sokszögű (polygonális) záródásúvá alakították. A kelet- nyugati tájolású csarnokot két oszlopsor tagolhatta, bejárata a keleti oldalon lehetett. A későrómai kori, jellegzetes alaprajzú csarnokos épületmaradvány valószínűleg ókeresztény templom része volt. Itt került elő az a másodlagosan felhasznált korinthoszi oszlopfő is, melynek másolatát a kis romkertben felállították. A romkertben látható falrészletek jórészt ez utóbbi, 4-5. századi épületmaradványokat jelzik.

    A terület déli részén a római maradványok fölött a 13. században ferences templom és kolostor épült, mely a 16. századig működött. Ennek szentélyét is láthatjuk a romkertben.