Ókori római ünnep, évente egy alkalommal kerül megrendezésre a LARES COMPITALES tiszteletére. A keresztutak házi istenei, ezért olyan helyen áldoznak nekik, ahol két vagy több út keresztezi egymást. A szó a latin 'compitum' (=keresztút) szóból származik. Mozgó ünnep, leggyakoribb ideje december vége – január eleje.
Az ünnep még Róma városánál is régebbi eredetű. Egyes írók szerint az ünnepet Tarquinius Priscus alapította, Servius Tullius csodálatos születésének emlékére (állítólag egy Lar Familiaris fia volt).
Dionysius szerint Servius Tullius alapította az ünnepet, amit már az ő korában is megünnepeltek. Dionysius szerint az áldozatok mézes torták, amit a házi rabszolgák készítenek, mert a Larok különös figyelemmel vannak a rabszolgák iránt. Továbbá azt is elmondja, hogy a Compitaliát néhány nappal a Saturnalia után tartják, és a Saturnaliához hasonlóan a rabszolgák az ünnep ideje alatt teljes szabadságot élveznek.
Az ünnep ideje alatt minden ház ajtajába egy kis szobrot állítottak, ami az alvilági istennőt, Mania-t ábrázolta. Az ajtóra gyapjúból készített női- és férfi babákat is akasztottak, azzal az alázatos könyörgéssel a Lares és Mania felé, hogy védjék meg a házat és a benne lakókat. A rabszolgák az emberi figurák helyett gyapjúszövetet vagy labdát ajánlottak fel.
Macrobius szerint az ünnepet Tarquinius Superbus etruszk király állította vissza egy jóslat miatt: „áldozzanak fejeket a fejekért”. A jóslat értelmében a család jólétéért gyereket kellett volna áldozni Mania istennőnek (itt mint a Larok anyja tűnik fel). De Brutus, miután megdöntötte a Tarquiniusok hatalmát, a jóslatban talált egy kiskaput, és a fejet helyettesíttette fokhagyma- és mákfejjel.
Az ünnepen a magistri vici („szomszédsági tisztek”) elnökölt, és ilyen alkalmakkor megengedett volt a toga praetexta viselete. A köztársaság korában látványosságokat is rendeztek a Compitalia alkalmával, és i.e.68-ig ez a szenátus hatáskörébe tartozott. Cicero megvádolta Calpurnius Pisót, hogy megsértette a rendeletet, amikor játékokat rendezett. Az ünnep maga akkor is megmaradt, amikor már a játékokat beszüntették.
Aztán az ünnep feledésbe merült, és csak Augustus vallási reformjainak köszönhetően került elő megint. Augustus mint pater patriae, a Haza Atyja, mélyen tisztelte a Larokat, és a Larok, akik őt védelmezték, az egész államot vigyázták. Augustus szentélyeket helyeztetett a kersztutakhoz és papokat jelölt ki a kultusz gondozásához. A papokat a libertini (felszabadítottak) soraiból választotta ki, ők az AUGUSTALES papok.
A Compitalia ünnepének időpontját a papok vagy a magisztrátus határozza meg, nem naphoz kötött ünnep (=FERIAE CONCEPTIVAE), az ünnep napja évről-évre változott. A császárkorban azonban az ünnep fix napot kapott: január 3-5 között tartották. A keresztutaknál az insula vezetői tyúkot áldoztak, így kezdődött az ünnep.
Suetonius szerint Augustus elrendelte, hogy a Lares Compitales-t évente kétszer, tavasszal és nyáron meg kell koronázni (Compitales Lares ornari bis anno instituit vernis floribus et aestivis).
Kik írnak még a Compitaliáról?
Varro: De Lingua Latina libri XXV.
Plinius: Hist.Nat.XXXVI.70.
Cicero: Epistulae ad Atticum II.3.
Suetonius: Augustus 31.
Ovidius: Fasti V.128-148.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése