Két barát együtt utazott gyalogszerrel. Útközben, amikor rájuk támadt egy medve, az egyik sebtiben felmászott egy fára, és elrejtőzködött a lombok között, társa pedig - akinek nem volt ideje elmenekülni - , halottnak téve magát, a földön fekve maradt; tudvalevő ugyanis, hogy a medve nem bántja a hullát. Amikor a medve továbbállott, az első utas leereszkedett a fáról, s megkérdezte társát, hogy mit mondott neki a medve, mely mikor a földön heverőt körülszaglászta, valóban morgott valamit.
- Azt - felelte amaz -, hogy nem igazi barát, aki a veszélyben cserbenhagyja a társát.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése