Althaia Oineusztól szülte Meleagroszt, akit egyes források Árész fiának tartanak. Amikor a gyermek betöltötte a hetedik évét, megjelentek a Moirák, és azt jósolták, hogy Meleagrosz akkor fog meghalni, amikor majd az éppen akkor a tűzhelyen égő fahasáb teljesen elhamvad. E szavak hallatán Althaia a tűzhelyhez lépett, kiragadta a fahasábot, és attól kezdve egy ládikában őrizte. Meleagrosz az istenek akaratából sebezhetetlen testű volt, s amikor felnőtt, hős, nemes lelkű ifjúvá cseperedett. Egy alkalommal Oineusz az összes istennek áldozott a vidék évi termésének zsengéiből, ám imáiból kifelejtette Artemiszt. A sértett istennő bosszúból egy rendkívüli erejű, hatalmas vadkant szabadított a vidékre, amely tönkretette a vetést, elpusztította az állatokat, sőt az összes, útjába kerülő embert is.Oineusz ekkor összehívta Hellász minden hős harcosát, és kihirdette, hogy a vadkan elejtőjének jutalmul odaajándékozza az állat igen értékes bőrét. Íme a vadászat résztvevőinek névsora:
Kalüdónból Oineusz fia, Meleagrosz
Árész fia Drüász
Messzénéből Aphareusz fiai Idasz és Lünkeusz
Spártából Kasztór és Polüdeikész
Athénból Aigeusz fia Thészeusz
Pheraiból Pherész fia Admétosz
Árkádiából Lükurgosz fiai Ankaiosz és Képheusz
Iólkoszból Aiszón fia Iaszón
Thébaiból Amphitrüón fia Iphiklész
Lariszból Ixión fia Peirithoosz
Phthiából Aiakosz fia Péleusz
Szalamiszból Aiakosz fia Telamón
Phthiából Aktór fia Eurütión
Árkádiából Szkhoineusz lánya Atalanté
Argoszból Oiklész fia Amphiaraosz
Thesztiosz fiai.
Amikor mindnyájan együtt voltak, Oineusz kilenc napon át vendégül látta őket. A tizediken Képheusz és még néhányan ódzkodni kezdtek, mondván, hogy szégyen lenne számukra egy asszony társaságában vadászni.Meleagrosznak, aki Atalantétól is szeretett volna gyermeket (bár ekkor már Kleopátra, Idasz és Marpéssza leánya volt a felesége), mégis sikerült rábeszélnie társait, hogy Atalantéval együtt induljanak a vadászatra. Amikor aztán körülfogták a vadkant, két hőst, Hüleoszt és Ankaioszt leterítette a vadkan, Péleusz pedig - véletlenül - halálra sebezte Eurütiónt. A vadkant ezután elsőnek Atalanté nyila találta el a háta közepén, azután Amphiaraosz a két szeme közt. Végül Meleagrosz ölte meg és nyúzta le az állatot, ám bőrét, amely őt illette volna, Atalanténak ajándékozta. Thesztiosz fiai azonban méltatlannak találták, hogy jelenlétükben egy asszony kapja meg a jutalmat, s kitépték a vadkan bőrét Atalanté kezéből, mondván, hogy ha Meleagrosz nem tart rá igényt, az származásuk jogán nekik jár. Meleagrosz jogos haragjában megölte Thesztiosz fiait, majd ismét átadta az állat bőrét Atalanténak. A fivérek haláláról értesülvén azonban Althaia elégette az addig gondosan őrzött fahasábot, s Meleagrosz azon nyomban meghalt.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése