"Hátra van még a legfényesebb és legnépszerűbb látványosság vizsgálata. „Szeretetajándék” a neve, mert kötelező, és a szeretetajándékot kötelességnek is nevezhetjük. Márpedig őseink kötelességüknek tartották, hogy halottaik tiszteletére megrendezzék ezeket a látványosságokat- miután már ilyen emberséges kegyetlenséggé finomultak. Annak előtte ugyanis azt tartotta a közhiedelem, hogy a halottak lelkét csak embervérrel engesztelhetik ki, tehát foglyokat vagy gonosztevő rabszolgákat vásároltak, és ölték meg a sírnál.
Később jónak látták a szórakozás palástját borítani erre a kegyetlenségre. Ezért embereket szereztek, jól- rosszul megtanították őket a fegyverforgatásra, hogy legalább lekaszaboltatni tudják magukat, aztán a halotti áldozatra kijelölt napon ezeket használták föl a sírnál- egyszóval gyászukban emberáldozattal vigasztalódtak. Ilyen volt ez a „szeretetajándék” eleinte; lassanként azonban mind népszerűbb, mert mind kegyetlenebb lett, a vadállatok is csak akkor leltek elég gyönyörűséget benne, ha embertesteket marcangolhattak szét…
(Tertullianus:
De spect. 12., Borzsák István fordítása)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése