A sírkő tét darabba törve 1898-ban került elő a budapesti Corvin téri vigadó építésekor. A sírkő méretei: magassága 185 cm, szélessége 62 cm, mélysége 25 cm. Az oromzatot akhantus levéldísz tölti ki, a képmező domborműve az elhunyt egész alakját ábrázolja. A dombormű a sírkő síkjába van belemélyítve, vonásait és felszerelését mind a mai napig jól lehet látni.
Feliratát tojássor (kymation) keretezi:
C(aius) Castriciu/s C(ai filiius) Off(entina tribu) Vict/or Como mil(es)/ leg(ionis) II Ad(iutricis) (centuria) M(arcii)/ Turbonis ann(orum)/ XXXVIII stip(endiorum) XIIII/ h(ic) s(itus) e(st). L(ucius) Lucilius fr(ater)/ et he(res) posuit p(ro) p(ietate).
Itt nyugszik Caius Castricius Victor, Caius fia, az Offentina választókerületből (tribus), Comumból, a legio II Adiutrix katonája, Marcius Turbo centuriájából. 38 évet élt, 14 évet szolgált. Fivére és örököse, Lucius Lucilius állította a sírkövet kegyeletből.
Tribus
– választókerület: A római birodalom harminc, különböző elnevezésű
választókerületébe szülővárosuk alapján sorolták be a lakosságot.
Centuria
– a legio egy osztaga, „század”
A
legio II Adiutrix a Rajnavidékről, a mai Comóból 89-ben került Aquincumba. A
legiót kőfaragómesterek is kísérték, hiszen a sírkő és egyéb feliratok
állításának szokását és igényét jórészt a római hadsereg terjesztette el az
újonnan meghódított tartományokban. Sírkövünk stílussajátosságai még erősen
mutatják a legio előző állomáshelyének, a Rajnavidék kőfaragásának
stílusjegyeit. A szövegben említett Marcius Turbo később Hadrianus császár
jóbarátja, híres hadvezér, itt azonban még csak a legio egy osztagának a
parancsnoka, centurio. Barátságuk éppen Aquincumban, e sírkő állításának idején
szövődhetett, amikor a későbbi császár fiatal katonatisztként a legio II
Adiutrixban szolgált.
A teljes három név (praenomen, nőmén és
cognomen) mellett a C az apa nevét jelzi (af(ilius) kihagyásáról
alább lesz szó), továbbá fölemlíti a fölirat azt a várost, melynek Castricius
polgára volt. Comum Észak-ltaliában feküdt s a polgárjogot 47-ben
Caesartól kapta, 42 óta pedig végleg Italiához tartozott. Polgárai a tribus
Oufentina-ba (kövünkön Off(entina) áll) voltak sorozva.
Annak
megjelölésére, hogy a légióban milyen állása volt Castriciusnak, elég lett
volna a miles, a felirat azonban még a centurio-i is megnevezi,
kinek századában szolgált. M. Turbo volt a neve Hadrianus alatt Dacia
helytartójának is.
Fején a legjellegzetesebb a szarvakkal
ellátott sisak. Az 1900-as jelentésben még az szerepel, hogy a katonának
csupasz, borotvált arca van, de a későbbi alaposabb tanulmányozások során
kiderült, hogy a sisakhoz arcpajzs is tartozik, ennek megjelenítése ez a
végtelen simaság. Tehát Caius Victor arcát valójában nem is látjuk, hiszen
teljes egészében elfedi a sisak és az arcpajzs. Viszont a díszes sisak
jelenléte nem indokolt, hiszen Caius Castricius közkatona volt, mindenféle
rendfokozat nélkül.
A nyaka köré kendő (focale) van
kötve. Rövid ujjú, derékig érő sodronyinget (lorica) visel. A térd
fölött a lorica hamata széle látszik. Az övet (unguium) eltakarja
az elül kötény módjára lelógó öt szíjszalag, melyekre fölül kerek pitykék, alul
pedig egy-egy hosszúkás lemezről lecsüngő félholdak vannak erősítve. A
lábszárak meztelenek s még a lábak ujjait is felismerhetjük. A derék alatt
térdig érő phaelrákkal díszített bőrszalagokból álló ún. kötényt
ábrázoltak. A páncéling felett bal vállról jobbra egy fémkorongokkal díszített
hevederre (balteus) erősítették a gombos markolatú kardot. A kard
pengéje azonban a páncél alsó szélét sem éri el. A tőr a bal oldalán lóg le,
nyilván az is az övéhez van erősítve. Jobb kezében két hajítódárdát (pilum)
fog, amelyek hosszabbak, mint Caius Castricius testmagassága. Bal keze az
ovális pajzson nyugszik. A pajzsdudor (umbo) Medusa-fővel van díszítve,
ami körül villámok csapkodnak. Az ovális a pajzs a segédcsapatok jellegzetes
pajzstípusa.
Lelt.sz.: 64.10.2.
Lelőhely: I. Corvin tér, Vigadó
...és a sírkő másolata a Flórián téri aluljáróban |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése