A
sír felirata:
D(is)
(M(anibus)J Hic facet in tumu lo Aur(elia) Sabina pientissima coniux
annor(um) XXV. guem lapis ist[e] tegit rapta [est d]e luce serena,
q[uae] magis debuerat fe[sso]s sepelire parentes. o dolor, o pietas,
o funera tristia co niugis. Marcus Aur(elius) Attianus dec(urio)
al(a)e I T acum et Aur(elia) Sabinilla fiba eorundum vivi ~ sibi
faciundum curarunt.
Azaz: "Az
Alvilág isteneinek. E sírban nyugszik Aurelia Sabina, a
leggyöngédebb feleség, élt 25 évet. Akit e kő takar, elragadta
a halál a derűs fényből. Neki kellett volna inkább fáradt
szüleit eltemetnie. Ó a fájdalom, ó ragaszkodás, ó a hitves
gyászos temetése! M. Aurelius Attianus, az I. Thrák lovascsapat
tisztje és Aurelia Sabinilla, leányuk, életükben állították e
sírt maguknak".
A
szöveget egy aquincumi költő hexameterbe foglalta. A síremlék
Szabadbattyánban egy késő római sírból került elő.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése