A rabszolgaság intézménye, rabszolgákat tartani vagy rabszolgának lenni nem új keletű dolog. Amióta csak ismerjük a történelmünket létezett a rabszolgaság intézménye. Működött. De mégis hogyan? Mit kellett tudnia egy rabszolgakereskedőnek a kereskedelemről és a rabszolgákról? Az ókori Rómában a különböző számítások szerint a népesség egyharmada rabszolga volt. Ki többet, ki kevesebbet mond: a lényeg, hogy igen sokan voltak, a társadalom egy jelentős részét adták. Azoknak, akik rabszolgákkal kereskedtek, néhány igen szigorú és fontos szabályt be kellett tartaniuk. Például tilos volt bármilyen értelemben "hibás" rabszolgát eladásra kínálni. Természetesen minden kereskedő igyekezett kreatív trükkökkel túladni a "hibás" rabszolgáin.
Ha viszont rabszolgavásárlásra szántad el magad, légy nagyon körültekintő! Íme néhány jó tanács, amit nem árt elolvasni, mielőtt nekivágsz a húspiacnak! Mert később nem tudsz reklamálni...
1.) Ne hagyd, hogy palira vegyenek! Az árusok általában nem mondanak igazat a rabszolga korát illetően. Nézd meg a fogait! Ha első ránézésre fiatalnak tűnik, borotváltasd le az egész testét, csupaszon sokkal szembeötlőbb a valódi életkora. Pláne ha prémes, éveket rejthet egy gyapjas hátszőr.
Nem elég azonban csupán a helyes életkort megállapítani. Egy remekbe szabott tunica is rejthet görbe lábakat, a hangulatfokozó virágfüzérek sebeket, hegeket takarhatnak. Az arcon a festék szinte biztos, hogy valamit leplez. Púder a lázrózsák kendőzésére, vastag festék a hímlőhelyek fedésére. Ne engedj a vizuális megvezetésnek, le minden cicomával! Koncentrálj a meztelen valóságra!
3.) Nem mindenki alkalmas mindenféle munkára. Tudd, hogy mire akarod használni a leendő tulajdonodat! Légy tudatos vásárló! Ha viszont többféle feladatra akarod befogni, mert nem engedhetsz meg magadnak annyi rabszolgát, hogy minden feladatra külön embert tarts, legyen rá gondod, hogy megtudd, honnan származik! Mezei, gazdasági munkákra a legalkalmasabbak a barbárok (gallok, germánok, britonok): drabálisak és nagy teherbírásúak. Garantáltan nem beszélnek sem latinul, sem görögül, de erősek és szívósak. Az ökröddel sem fecsegsz, csak elvégzi a feladatát. Az egyiptomiak jók hordszéket cipelni és kiváló szeretők. Különc megjelenésükkel emelheted a saját megjelenésed fényét. Jobbak mint az ékszer. Izgalmasak. A batáviai asszonyok jól használhatók nők mellé, amolyan csip-csup feladatok ellátására. Válassz görögöt tanítónak, de azért vigyázz, ne legyen túl okos! A görögök amúgy is hajlamosak túlkombinálni mindent, legyen szemed rá, hogy ne verjen át. Ha tanítónak nem is, orvosnak jó lesz a renitens görög, az úgyis mindnek a vérében van.
4.) Végül is római rabszolgát is vásárolhatsz, saját honfitársadat, aki adóssága fejében önmagát adta el rabszolgának. Megteheted, hiszen bármit megtehetsz. De azt tartsd szem előtt, hogyha saját honfitársadat dolgoztatod rabszolgaként, azzal nem fogod növelni a saját tekintélyedet! Nincs aljasabb ember, mint aki egy másik rómait aláz meg a rabszolgasággal. Kivéve persze azokat az eseteket, amikor a honfitársad egy szélhámos, egy csaló, és a leleplezés következményeként kerül a háztartásodba, mint rabszolga. Ez esetben hazafiasság törölve, azt tetted, amit tenned kell. Ilyen esetben viszont illik vele a lehető legkeményebben bánni. Ne fogd vissza magadat. Gyakran és kiadósan verd meg. Hiszen római vagy. És Róma örök.
5.) Légy képben a piaci árakkal! Egy egészséges felnőtt (15-40 éves) férfi ára 1000 sestertius körül mozog, egy nőé 900 sestertius. Fiatal fiú vagy idősebb ember 800 sestertius, kislány vagy vénasszony 600 sestertius. Kisgyerek vagy agg 400 sestertius körül beszerezhető. Egy szamár 500 sestertius körül kóstál, ebből mindig ki lehet indulni. Plusz-mínusz húsz százalék. Ne hagyd magad. Ez Róma, nem holmi zsibvásár.
6.) Büntetés. Ez a napi rutin része. Kicsi elhajlások még gondos neveléssel korrigálhatóak, de ha már a lelket is kiverted belőle, és az sem használ, akár kereszte is feszítheted. Vagy elküldheted dolgozni valamelyik bányába, hogy tanuljon egy kis jó modort. Valószínűleg nem kapod vissza, tehát induláskor feljegyezheted a veszteség-listádra.
7.) Árucsere nincs, a piacról való távozás után minden felelősség a vásárlót terheli! Szóval törődj bele, azzal élsz, akit megvettél. Nincs rinyálás, hogy nem ilyen lovat akartam. Különben is, egy római emelt fővel viseli a sors minden csapását. Innentől kezdve a te feladatod, hogy a legjobbat hozd ki a helyzetből.
8.) Költségek, kiadások. Jó dolog, ha van az embernek (mit embernek, a RÓMAINAK) rabszolgája, és még jobb, ha sok van belőlük. Ám ez egy drága hobbi, fenn is kell tartani ezeket a lepénypusztítókat. Kell nekik fekhely, meg ruhák, télen még több ruha... szóval nem olcsó mulatság. De mégis, mennyibe fáj egy rabszolga? Nagy vonalakban egy felnőtt esetében havi fogyasztásként számíts 30 kg árpát (nem kell neki búza, anélkül is működik), 1/2 liter olívaolaj (annak is az alja, nem azért tartod, hogy dőzsöljön), 1/2 kg só, 7 liter vizezett bor és sok-sok víz (azt ne sajánld tőle) és 1 liter garum (az utánozhatatlan római halszósz mindenkinek kijár - egységes halbűzbe fojt minden ételt). Ez elég unalmasan hangzik, de ez is egy felelősségteljes rabszolgatartó feladatai közé tartozik.
9.) Ha viszont már tied a rabszolga, leperkáltad az árát, akkor bármit csinálhatsz vele. Érted? B. Á. R. M. I. T.
10.) A Spartacus-faktor. Ezt mindig tartsd szem előtt. Ne bandázzanak és ne barátkozzanak, ne klikkesedjenek. Legjobb dolog a multikulti, keverd össze a fajtákat és akkor garantáltan nem lesz közös pontjuk és minden energiájukat felemészti az egymáshoz való alkalmazkodás A konyhai késeket jól gondold meg, hogy kinek a kezébe adod! Az sem hátrány, ha nem értik meg egymás nyelvét. A korbács nyelvét, amit te beszélsz, úgyis megértik.
Biztosíts számukra egy minimális szabadságot, egy kis családi fészket, annál kevésbé akarnak lázadozni, ha azt hiszik, hogy van valamijük, amit elveszíthetnek.
+1.) Névadás. Adj neki nevet! És egy levehetetlen fém nyaklánccal biztosítsd a hűségét. Olyannal, amilyen a kutyádnak is van: ha elkóborol, tudják, hova kell visszaküldeni.
És végezetül élvezd a római kényelmet, élvezd, hogy a rabszolgáid termelnek, és örülj, hogy nem te vagy rabszolga. Bár Fortuna istenasszony igencsak szeszélyes, a sors kereke könnyen fordulhat...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése