A rendkívül ritka, figurális bronz mécses az
aquincumi polgárvárostól nyugatra eső területen látott napvilágot. A helyszínen
végzett korábbi feltárások és geofizikai kutatások során ismertté vált, hogy
ezen a területen észak-déli irányú, ún. hosszúházak húzódnak a föld alatt,
amelyek a polgárvároson belül „D” utcának nevezett, kelet-nyugati irányú
főútvonal meghosszabbítása mentén helyezkednek el. A mécses egy ilyen épület
hátsó raktárhelyiségéből került elő, egy földbe mélyített tárolóedény aljáról.
Az épület külső támadás során éghetett le, a bronz mécses nagy valószínűséggel
ekkor esett bele a tárolóedénybe.
A mécses érdekessége, hogy eredetileg két
szimmetrikus, a hossztengelye mentén összeilleszthető, azonban önállóan is
használható darabból állt. A bronzmécses egy komikus színházi maszkot ábrázol,
amelyben az olajbeöntő nyílást a száj sarkában alakították ki, a kanóc
elhelyezésére szolgáló nyílás pedig az állnál található. A hajhoz
akantuszlevél-formájú fogantyút forrasztottak, a lapos oldalán, a fej felőli
részen pedig egy vájat fut.A mécsest eredetileg függesztve használták, erre
utal a szemöldöknél kialakított függesztőbe fűzött bronzlánc. A tárgy csak
tágan, a kru.1-2.századon belül keltezhető, feltételezhetően dél-itáliai műhely
terméke. A Római Birodalom területéről mindössze néhány, ehhez hasonló
bronzmécses ismert. Legutóbb 2020-ban, egy kru.1.századi jeruzsálemi kőépület
feltárása során, az egyik fal alapozásának kövei közül került elő az aquincumi
példányhoz hasonló, azonban funkciója szerint nem használt, áldozati célokat
szolgáló bronz mécses, amely az ilyen típusú világítóeszközök bal oldali,
sínnel rendelkező példánya.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése