Jegyzetek a keleti keltákról

Szabó Miklós: A keleti kelták című könyvéből

–     a La Téne korszakban (kre. 400-300) vándoroltak be a Kárpát-medencébe

–  Macpherson Osszián költeményei kapcsán alakult ki egy romantikus 'összkelta' nézet, amit sokáig nem lehetett megtorpedózni => minden római kor előtti kultúrát keltának tartottak

–  a kárpát-medencei kelta leleteket összefoglalta: Márton Lajos 1933 és Hunyady Ilona (1. német-magyar: Kelták a Kárpát-medencében 1942 Pázmány Péter Tudományegyetem érem- és régiségtani intézete 2. Kelták a Kárpát-medencében 1944 csak magyar, szövegkötet, az előző táblaképekkel 3. Régészeit Füzetek 2 1957 Magyar Nemzeti múzeum Kelták a Kárpát-medencében leletanyag – tájegységenként)

–  a keltákkal kapcsolatos régészeti feltárások J. Filip (cseh, 1956.) történész kronológiája szerint haladtak mind itthon, mind Szerbiában, Szlovákiában, Romániában és Szlovéniában

–  az 1990-es években történt meg régészeti körökben az a szemléletváltás, hogy rájöttek Filip kronológiája teljesen hibás

–  a légirégészet is ebben az időben alakult ki, nagyot lendített a kelták feltárásán is

–  a Közép-Dunavidékre vonatkozó római kor előtti források pontatlanok és nagyon hiányosak, tehát kevés korabeli valid adatunk van, mi több a hely pontos meghatározásával is gondjaik voltak

–    az autópálya-építésekkel határozottan fellendült a kutatás

–  a pénzérmék sem segítenek a pontos kormeghatározásban, mivel nincs biztos numizmatikai időrendünk

–  ez egy viszonylag fiatal tudomány, folyamatosan fejlőik, az ismeretanyag évről-évre növekszik

kelta érmék az Intercisa (Dunaújváros) Múzeumban

Kik voltak a kelták?

–  a kortárs görögök szerint a szkíták mellett egy másik barbár nép

–  a nyelvészek szerint a feltárt emlékek alapján a valamilyen formában a beszélt kelta nyelvekhez tartozó törzseket keltáknak tekintik

– régészeti szempontból az azonos anyagi kultúrához tartozó népek (megkülönböztetünk kora vaskori Hallstatt keltákat és La Téne keltákat)

–   az ókori történészek a keltákat gyakran összekeverik a szkítákkal

–  a Kárpát-medencében a legkorábbi kelta emlékek a vaskor végéről származnak

–  keleti kelták: a nyugati kelták műveltsége alakította ki a La Téne kultúrát, a keleti kelták belőlük szakadtak le és vándorlás révén kerültek a Kárpát-medencébe

–   nyugatról a Duna völgyén át és az Alpokon keresztül érkeztek ide Pannóniába, ahol van IMMANES SILVAE (ez lehet a Hercyniai erdő is, lásd Caesar)

–  egy ókori elképzelés szerint a Duna valahol az Észak-Balkánon két ágra oszlik és az egyik ága az Adriába, a másik a Fekete-tengerbe ömlik

– lényegében a Duna-Száva vonalától északra fekvő terület az ókori tudósok számára TERRA INCOGNITA volt

–  A Közép-Duna vidékét a régészeti leletek szerint a görögséghez nagyon gyenge szálak fűzték (vagyis az a néhány görög tárgy, ami előkerült a térségben, feltehetően kereskedelmi kapcsolatok révén került ide)

–  hogy milyen népek lakták a Kárpát-medencét a kelták előtt, arról nagyon kevés adat van

– egy elmélet szerint a kelták előtt illyrek éltek itt vagy thrákok (de ezek csak elméletek, nincsenek bizonyítékok)

– a Duna éles határvonalat képvisel, ugyanis a nyugati és keleti oldal régészeti anyaga teljesen eltérő => a nyugati oldalon a Hallstatt kultúra leszármazottai éltek, míg a keleti oldalon a sztyeppei népek kultúrájának emlékei figyelhetők meg (ezek egészen a Fekete-tenger partján élő népek kultúrájával azonos) FONTOS a Duna keleti és nyugati oldala nem a mai Magyarország területére értendő, hanem Nagy Magyarországér, a Kárpát-medencére

–   Hérodotos szerint a nyugati oldalon az iráni eredetű agathyrsosok lakták, míg a keleti oldalt a szintén iráni származású sigynnák

–  a szkíták etnikai hovatartozása bizonytalan FONTOS itt meg kell említeni, hogy a keleti régészek és történészek pontosan tudni vélik azt, amit mi tagadunk

– a késő vaskor végén itt éltek a pannonok, jelenlétüket régészeti anyag bizonyítja (az illyrekkel rokonoknak tűnnek) =>1980-ban Harmatta János egy edényen és fibulán lévő karcolt feliratot venét nyelvként azonosított

–    a kelták megjelenésekor a területen kulturális keveredés nyomait láthatjuk

Kelták a Kárpát-medencében

– Pompeius Trogus szerint a keltákat egy nagy népvándorlási hullám sodorta a Kárpát-medencébe (túlszaporodtak a gallok és kénytelenek voltak új hazát keresni)

– a pannonok területeinek megszállása viszont valószínűleg nem lehetett egy békés folyamat, hanem hosszan tartó háborúskodással járt

–  az ókori szerzők a népmozgások során a keltákat egyaránt nevezik keltáknak és galatáknak => a bizonytalan ókori híradások és a régészeti eredmények összevetése folyamatosan zajlik

kelta grafitos kerámia a Magyar Nemzeti Múzeumban

Az oppidum kultúra

–  az ie. 2. század végén a rómaiak megszervezik Gallia Narbonnensis provinciát és megindul a kimber népvándorlás =>megjelennek a kelta oppidumok (előtte nem voltak) – ez egy elavult elképzelés, de nem teljesen elvetendő, bár az újabb kutatások szerint inkább a városiasodás lehetett a valódi ok, hiszen az oppidumok a kimber népmozgás előtt megszülettek

–     Budapest – Gellérthegy – scordiscus oppidum

kelta hólyagos bokaperec az Intercisa Múzeumban - Dunaújváros

Jönnek a rómaiak

–    ebben a témában sincs konszenzus, hogy pontosan hogyan is történt

–    a legelfogadottabb nézet: 1. Nyugat-Pannonia katonai elfoglalása ie. 16-15-ben 2. a Dráva-Száva közötti terület megszállása ie.13-9-ben 3. északkelet Pannonia bekebelezése az isz.1. Század körül

–    a 2. szakasz a Tiberius pannonok ellen vezetett hadjáratának eredménye

–  az első szakasz valójában Noricum bekebelezése a birodalomba P. Silius Nerva győzelme után

–   a Borostyán út területe már Claudius alatt került a birodalomhoz

–   a Dunától keletre a La Téne kor végét jelenti egy törzs beáramlása: a jazigok => Augustus a Duna–Tisza közén telepíti le őket, azért, hogy a dákokat elszigetelje

– a jazigokat korábban már Lentulus serege megverte, lovas népmozgásoka jazigokat Tacitus (Germania 43.) az osusok és a cotinusok szomszédaiként említi

–  ie 16 körül a Hercyniai erdőben újabb veszélyforrás jelentkezik: a Maroboduus markomann király személyében

– isz. 17-ben Tiberius Drusust küldte Illyricumba, hogy rendezze le a markomannokat: megbuktatta Maroboduust és rövid időre Catualdát, majd Vanniust segítette hatalomra

–   a dák Bourebista bukása után a dákok továbbra is nagy szerepet játszottak a Kárpát-medence történetében

–   hivatalosan ezzel ért véget a kelták története a mai Magyarország területén, de valójában a kelta kultúra nagyon erősen élt tovább a római fennhatóság alatt

Megjegyzések