 |
| Szabó Miklós: A keleti kelták című könyvéből |
– a
La Téne korszakban (kre. 400-300) vándoroltak be a Kárpát-medencébe
– Macpherson
Osszián költeményei kapcsán alakult ki egy romantikus 'összkelta' nézet, amit
sokáig nem lehetett megtorpedózni => minden római kor előtti kultúrát
keltának tartottak
– a
kárpát-medencei kelta leleteket összefoglalta: Márton Lajos 1933 és Hunyady
Ilona (1. német-magyar: Kelták a Kárpát-medencében 1942 Pázmány Péter Tudományegyetem
érem- és régiségtani intézete 2. Kelták a Kárpát-medencében 1944 csak magyar,
szövegkötet, az előző táblaképekkel 3. Régészeit Füzetek 2 1957 Magyar Nemzeti
múzeum Kelták a Kárpát-medencében leletanyag – tájegységenként)
– a
keltákkal kapcsolatos régészeti feltárások J. Filip (cseh, 1956.) történész
kronológiája szerint haladtak mind itthon, mind Szerbiában, Szlovákiában,
Romániában és Szlovéniában
– az
1990-es években történt meg régészeti körökben az a szemléletváltás, hogy
rájöttek Filip kronológiája teljesen hibás
– a
légirégészet is ebben az időben alakult ki, nagyot lendített a kelták
feltárásán is
– a
Közép-Dunavidékre vonatkozó római kor előtti források pontatlanok és nagyon
hiányosak, tehát kevés korabeli valid adatunk van, mi több a hely pontos meghatározásával
is gondjaik voltak
– az
autópálya-építésekkel határozottan fellendült a kutatás
– a
pénzérmék sem segítenek a pontos kormeghatározásban, mivel nincs biztos
numizmatikai időrendünk
– ez
egy viszonylag fiatal tudomány, folyamatosan fejlőik, az ismeretanyag
évről-évre növekszik
kelta érmék az Intercisa (Dunaújváros) Múzeumban
Kik
voltak a kelták?
– a
kortárs görögök szerint a szkíták mellett egy másik barbár nép
– a
nyelvészek szerint a feltárt emlékek alapján a valamilyen formában a beszélt
kelta nyelvekhez tartozó törzseket keltáknak tekintik
– régészeti
szempontból az azonos anyagi kultúrához tartozó népek (megkülönböztetünk kora
vaskori Hallstatt keltákat és La Téne keltákat)
– az
ókori történészek a keltákat gyakran összekeverik a szkítákkal
– a
Kárpát-medencében a legkorábbi kelta emlékek a vaskor végéről származnak
– keleti
kelták: a nyugati kelták műveltsége alakította ki a La Téne kultúrát, a keleti
kelták belőlük szakadtak le és vándorlás révén kerültek a Kárpát-medencébe
– nyugatról
a Duna völgyén át és az Alpokon keresztül érkeztek ide Pannóniába, ahol van IMMANES SILVAE (ez lehet a Hercyniai erdő
is, lásd Caesar)
– egy
ókori elképzelés szerint a Duna valahol az Észak-Balkánon két ágra oszlik és az
egyik ága az Adriába, a másik a Fekete-tengerbe ömlik
– lényegében
a Duna-Száva vonalától északra fekvő terület az ókori tudósok számára TERRA INCOGNITA volt
– A
Közép-Duna vidékét a régészeti leletek szerint a görögséghez nagyon gyenge
szálak fűzték (vagyis az a néhány görög tárgy, ami előkerült a térségben,
feltehetően kereskedelmi kapcsolatok révén került ide)
– hogy
milyen népek lakták a Kárpát-medencét a kelták előtt, arról nagyon kevés adat
van
– egy
elmélet szerint a kelták előtt illyrek éltek itt vagy thrákok (de ezek csak
elméletek, nincsenek bizonyítékok)
– a
Duna éles határvonalat képvisel, ugyanis a nyugati és keleti oldal régészeti
anyaga teljesen eltérő => a nyugati oldalon a Hallstatt kultúra
leszármazottai éltek, míg a keleti oldalon a sztyeppei népek kultúrájának
emlékei figyelhetők meg (ezek egészen a Fekete-tenger partján élő népek
kultúrájával azonos) FONTOS a Duna
keleti és nyugati oldala nem a mai Magyarország területére értendő, hanem Nagy
Magyarországér, a Kárpát-medencére
– Hérodotos
szerint a nyugati oldalon az iráni eredetű agathyrsosok lakták, míg a keleti
oldalt a szintén iráni származású sigynnák
– a
szkíták etnikai hovatartozása bizonytalan FONTOS
itt meg kell említeni, hogy a keleti régészek és történészek pontosan tudni
vélik azt, amit mi tagadunk
– a
késő vaskor végén itt éltek a pannonok, jelenlétüket régészeti anyag bizonyítja
(az illyrekkel rokonoknak tűnnek) =>1980-ban Harmatta János egy edényen és
fibulán lévő karcolt feliratot venét nyelvként azonosított
– a kelták megjelenésekor a területen kulturális keveredés nyomait láthatjuk
Kelták a
Kárpát-medencében
– Pompeius
Trogus szerint a keltákat egy nagy népvándorlási hullám sodorta a
Kárpát-medencébe (túlszaporodtak a gallok és kénytelenek voltak új hazát
keresni)
– a
pannonok területeinek megszállása viszont valószínűleg nem lehetett egy békés
folyamat, hanem hosszan tartó háborúskodással járt
– az
ókori szerzők a népmozgások során a keltákat egyaránt nevezik keltáknak és
galatáknak => a bizonytalan ókori híradások és a régészeti eredmények
összevetése folyamatosan zajlik
kelta grafitos kerámia a Magyar Nemzeti Múzeumban
Az oppidum kultúra
– az
ie. 2. század végén a rómaiak megszervezik Gallia Narbonnensis provinciát és
megindul a kimber népvándorlás =>megjelennek a kelta oppidumok (előtte nem
voltak) – ez egy elavult elképzelés, de nem teljesen elvetendő, bár az újabb
kutatások szerint inkább a városiasodás lehetett a valódi ok, hiszen az
oppidumok a kimber népmozgás előtt megszülettek
– Budapest
– Gellérthegy – scordiscus oppidum
 |
| kelta hólyagos bokaperec az Intercisa Múzeumban - Dunaújváros |
Jönnek a rómaiak
– ebben
a témában sincs konszenzus, hogy pontosan hogyan is történt
– a
legelfogadottabb nézet: 1. Nyugat-Pannonia katonai elfoglalása ie. 16-15-ben 2.
a Dráva-Száva közötti terület megszállása ie.13-9-ben 3. északkelet Pannonia
bekebelezése az isz.1. Század körül
– a
2. szakasz a Tiberius pannonok ellen vezetett hadjáratának eredménye
– az
első szakasz valójában Noricum bekebelezése a birodalomba P. Silius Nerva
győzelme után
– a
Borostyán út területe már Claudius alatt került a birodalomhoz
– a
Dunától keletre a La Téne kor végét jelenti egy törzs beáramlása: a jazigok
=> Augustus a Duna–Tisza közén telepíti le őket, azért, hogy a dákokat
elszigetelje
– a
jazigokat korábban már Lentulus serege megverte, lovas népmozgásoka jazigokat
Tacitus (Germania 43.) az osusok és a cotinusok szomszédaiként említi
– ie
16 körül a Hercyniai erdőben újabb veszélyforrás jelentkezik: a Maroboduus
markomann király személyében
– isz.
17-ben Tiberius Drusust küldte Illyricumba, hogy rendezze le a markomannokat:
megbuktatta Maroboduust és rövid időre Catualdát, majd Vanniust segítette
hatalomra
– a
dák Bourebista bukása után a dákok továbbra is nagy szerepet játszottak a
Kárpát-medence történetében
– hivatalosan
ezzel ért véget a kelták története a mai Magyarország területén, de valójában a
kelta kultúra nagyon erősen élt tovább a római fennhatóság alatt
Megjegyzések
Megjegyzés küldése