Az Odüsszeia Geréb József szerint

   Odüsszeia-fordítás következik, ám fordításnak mégsem nevezném, mi több, maga Geréb József sem nevezte fordításnak, sokkal inkább átdolgozásnak. Ez a mű 1896-ban jelent meg, 'Homeros az ifjúság számára' című kötetben. Az első rész az Iliászt dolgozza fel, Havas Adolf tolmácsolásában, a második rész pedig az Odüsszeiát, Geréb József elmondásában. A két rész szorosan összefügg, az elbeszélést tekintve a két szöveg sokkal koherensebb, mint a Homérosz-féle Iliász és Odüsszeia. Vagyis pontosan ott kezdődik az Odüsszeia, ahol véget ér az Iliász, szerves folytatása a mesének.

   Tudtommal Geréb József munkája máshol nem jelent meg, és ez a kötet sem ért meg több kiadást, vagyis unikális darabbal van dolgunk! Az Egyetemes Philologiai Közlönyben (az új liebling) sem találtam említését sem, ami érthető is, hiszen amolyan kulturális mesekönyvnek szánták. A mese megjelölés talán a legtalálóbb erre a Homérosz átiratra, ugyanis kevésbe az Odüsszeia szerkezetét követi, sokkal inkább a trójai mondakörre fókuszál. És azt gondolom jól tette, hogy így tett, mert az események nem az Odüsszeiában olvasott sorrendet követik, hanem Geréb szoros időrendiséget, egymásutániságot tart. Ez ebben az esetben, amikor a fiatal olvasó ismerkedik a trójai mondakörrel, nagyon szerencsés választás.

   Az egész könyv elég kicsi, mindössze 266 oldal, ebből csupán 97 oldal a Geréb-féle Odüsszeia. Tizenkét fejezetben meséli el Odüsszeusz történetét, a trójai mondakör azon részeit, amelyekben Odüsszeusz szerepel, és nem a Trójában történt események, tehát így lesz a történetből Odüsszeia, vagy ahogyan az eredeti cím szerepel a borítón: ODYSSEIA, az ifjuság számára átdolgozta Geréb József.

A tizenkét fejezet a következőképp alakul:

1. fejezet: A kyklops.

2.fejezet: Aiolos szigete. - A latstrygonok. - Kirke.

3. fejezet: A halottak országa. - Skylla. - A napnak marhái. - Kalypso.

4. fejezet: Telemachos és Penelope.

5. fejezet: Nestor és Menelaos.

6. fejezet: Odysseus a tutajon.

7. fejezet: Nausikaa és Alkinoos.

8. fejezet: Odysseus és a kondás.

9. fejezet: Telemachos visszatérése.

10. fejezet: Odysseus otthon.

11. fejezet: A nyilverseny.

12. fejezet: A bosszu.

   Mint már a fejezetek címeiből is látható, nem követi az Odüsszeia szerkezetét. Ám tényleg jól követhető, kellemes olvasmány azoknak, akik csak barátkoznak Homérosszal. Nyelvezet egyszerű, világos és tiszta, és az eltelt százhuszonnyolc év ellenére ma is olvasmányos. Csak egy-két avitosabb szó akadhat, de összességében tényleg ma is állja a sarat a mű.

   Ahogyan az előbb említettem ,pontosan ott kezdődik, ahol az Iliász véget ér: vagyis véget ért a tíz évig tartó trójai ostrom, a görögök ledarálták Iliont, és mindenki megy haza – vagy legalábbis elindul hazafelé. Odüsszeusz is elindul, és az első megállóját a kikónok földjén tartja, akik a trójaiak szövetségesei voltak. Ki is fosztja őket, és hajózik tovább a lótuszevőkhöz. Mivel ifjúsági könyv, a véres jelenetek, erőszakos csaták és patakokban folyó vér természetesen kimaradt. Finom lelkű, naiv, álmodozó csemetéket vizionált Geréb, mert a homéroszi történetekről sokat el lehet mondani, csak azt nem, hogy szende és kedves sztorik. Na de itt kérem, megtörténik a metamorfózis: az erőszakhullámból és a brutális történetekből mint egy kedves tündér-keresztapa, bájos mesét kanyarint. Ezt nem szeretném ha negatív felhanggal értenétek, csak valahogy furcsa az egész, de ez nem azt jelenti, hogy rossz. Attól még lehet élvezetes egy történet, ha nem olvassuk végig a nyisza-riszálást, vagyis hogy kit hogy daraboltak fel.

"Másnapon Odysseus, a ki mindig kalandokra vadászott és mindenütt, a hová csak került, meg akarta tudni, miféle népség lakja a vidéket, előhúzott egyet a tizenkét hajó közül és a szárazföldhöz evezett legényeivel."

Geréb József – Odysseia; 1. Fejezet: A kyklops

   Az eredeti helyesírást megtartottam. Odüsszeusz az egész regény alatt egy lelkes kalandorként tárul a szemünk elé, aki igazából nagyon élvezi, hogy egy kicsit csatangolhat a görög szigetvilágban. Természetesen az egész mű kivonat lévén sok fontos dolog kimarad, de összességében a lényeg mégis belekerült ebbe a pöttöm összefoglalóba.

   Kirké szigetén nem tudjuk meg, hogy Odüsszeusz miért is maradt ott, mi több, egészen úgy sejteti Geréb, hogy jó barátságban, pajtásságban voltak, miközben persze Odüsszeusz azért haza akart menni. Nyilván ez is a gyerek-verzió lényege, hogy nem tudjuk meg Odüsszeusz motivációit, hogy miért marad Kirkénél, és aztán miért marad Kalüpszónál. De viszont a varázslás, a varázsszerek használata pontosan a helyén marad: azokat a részeket nem gyepálta ki az ártatlan olvasók fürkész szemei elől. Megismerjük Kirké varázslatának az ellenszerét, a molÿ-t, amelynek fekete a gyökere és fehér a virága. Ezek a részek meglepő pontossággal és részletességgel szerepelnek (lásd később Helené nyugtató itala).

   Az alvilágjárás, az Odüsszeia egyik legfontosabb fejezete, a Neküia, sajnos elég zavarosan szerepel, elnagyolt, és háttértudás nélkül talán egy kicsit érthetetlen is. Az egyik legfurcsább rész, amikor Akhilleusz szellemével találkozik, és a felülmúlhatatlan trójai hősnek, a bajnoknak azt ecseteli, hogy Neoptolemosz (Akhilleusz fia) milyen derék harcos, milyen jó ember. Ezen azért felszaladt a szemöldököm, hiszen Neoptolemos sokkal nagyobb vadállat volt, mint a kedves papája, vérbőszebb, kegyetlenebb, erőszakosabb, és a görögök is féltek tőle (ő csapdosta falhoz Hektór egyetlen fiát, a csecsemő Asztüanaxot). Érthetetlen, hogy miért kellett ezt a részt beletenni, de hát ott van...

„Jött azután Achillesnek a lelke, s Odysseus megvigasztalta, elbeszélvén neki, hogy milyen bátran és okosan viselkedett fia, Neoptolemos Trója ostrománál.”

Geréb József – Odysseia; 3. fejezet: A halottak országa. - Skylla. - A napnak marhái. - Kalypso.

   A kurtára sikerült alvilágjárás után következnek a szirének. Azt pontosan, hogy mit is énekelnek a szirének Odüsszeusznak, nem tudjuk meg, csak azt, hogy mit ígérnek. Persze Odüsszeusz azt szeretné tudni, hogy mi történt a többiekkel, amióta ő a görög szigetvilágot fedezte fel, de végül is ez benne van az ígéretben. És azt sem tudjuk meg, hogy miután Odüsszeusz meghallgatta a szirének énekét, hogyan tudott továbbélni azzal a tudással. Persze ezt Homérosz sem árulja el...

„Egy hajós sem ment el még mellettünk fekete hajójával anélkűl, hogy meg nem hallgatta volna ajkunknak mézédes szavát; s hogy nagy élvezet után távozott új ismeretekkel gazdagon. Mi tudjuk, miféle fáradalmakat szenvedtek a görögök régebben a széles Trójában isteni akaratból; mi ismerjük az egész világon a nemzetek minden szenvedéseit.”

Geréb József – Odysseia; 3. fejezet: A halottak országa. - Skylla. - A napnak marhái. - Kalypso.

   Mindeközben mi történik Ithakában? Ezt csak a negyedik fejezetben tudjuk meg, itt szerepel Pénelopé és a kérők, amint szétdúlják Odüsszeusz házát és vagyonát, és a tehetetlen, fiatal Télemakhosz. Ezek a részek teljesen a homéroszi szellemben készültek.

   Az ötödik fejezetben megy Télemakhosz Spártába Meneláoszhoz és Helenéhez, akik épp esküvőre készülnek: lányukat, Hermionét adják feleségül Neoptolemoszhoz (megint a vakság a kegyetlenségeivel szemben), mivel Meneláosz még Trója alatt neki ígérte a lányát. A hosszú beszélgetés felkavarja az érzelmeket, és ekkor készíti el Helené azt a bizonyos gyógyitalt (a felejtés gyógyitala), amitől lenyugszanak a kedélyek.

  A hatodik fejezetben újra visszatérünk Odüsszeuszhoz, aki épp Kalüpszó nimfánál sírdogál. Aiolosz kapcsán azért még meg kell említenem, hogy ismét a gyerek-verzió érvényesül, hiszen nem tudjuk meg, hogy Aiolosz milyen békésen éldegél a szigetén a hat fiával és a hat lányával – akiket egymással házasított össze. Sőt, semmiféle házasságról nem esik szó.

   Odüsszeusz végre szabadul a paradicsomi nyomorból: Kalüpszó nimfa kénytelen isteni utasításra szabadon engedni szerelmi rabszolgáját. És innen indul az Odüsszeia, ami az események sorában már egész közel van Odüsszeusz végleges hazaérkezéséhez. Így ácsol Odüsszeusz magának tutajt:

„Azalatt az istennő hozott neki egy fúrót, s ő a törzsekben lyukakat csinált és czövekekkel egymáshoz erősítette.”

Geréb József – Odysseia; 6. fejezet: Odysseus a tutajon.

   Alkinoos király udvarában a lezajlott sportverseny egészen modernre sikerült.

   Szintén az Odüsszeia méltán népszerű jelentene, amikor Odüsszeusz immár hazatért Ithaka szigetére, de még rejtőzködni kénytelen, ám aki a leghűségesebb, még isteni elváltoztatása és az eltelt húsz év ellenére is felismeri. Argosról, a kutyáról van szó. Aki húsz év elhagyatottság után, bolhásan, mellőzve, éhesen fekszik egy szemétdombon, de azonnal felismeri azt, akit egy kutya-életen át szeretett. Ráemeli még utoljára hűséges kutya-szemeit és holtan esik össze.

„Eljutottak azután a palotába; az udvar kapuja mellett hevert Argos, a kutya, melyet régente maga Odysseus nevelt; de mielőtt teljesen kifejlődött volna, Odysseus elhajózott Trójába. Míg teljes erejében volt, az emberek magukkal vitték vadászataikra, s vadkecskékre, őzekre meg nyulakra dobálták fegyverüket. Most azonban egy trágyadombon hevert, tele kullanccsal a testén. Rögtön megismerte az urát, s mivel nem szaladhatott hozzá, farkát csóválta és lekonyította füleit.”

Geréb József – Odysseia; 10. fejezet: Odysseus otthon.

   Kimaradt jelenet, ami szintén nagyon kedves nekem: Odüsszeusz és az öreg apja találkozása. Viszont nagyon szép jelenet Pénelopé és Odüsszeusz beszélgetése, amikor az örökké kétkedő asszonynak végre felfedi a legnagyobb titkot, amit csak ők ketten tudtak. Első pillantásra talán furcsának tűnhet Pénelopé bizonytalansága, hogy nem hiszi el, hogy Odüsszeusz hazatért, de végül is maga Odüsszeusz nagyon büszke a feleségére, hogy nem lehet holmi szép szavakkal és délceg testtel (mert Athéné megfiatalította) elbűvölni az ő feleségét.

   Itt ér véget a történet, Odüsszeusz hazatért, legyilkolta ellenfeleit és helyreállt a béke. Arról, hogy Poszeidón istent még ki kell engesztelnie, csak a Kirké által felvázolt feladatok között olvashatunk, hogy mi minden vár még Odüsszeuszra az alvilágjárás után.

   Összességében egy remek olvasmány, mint minden, ami Homérosz! De tényleg.