Következzen egy teljességgel szubjektív
válogatás a baglyokról, amelyek a legkülönfélébb kódexekből, kéziratos
könyvekből származnak!
A bagoly, vagy elegánsabb néven nüktikorax, vagy latinosan noctua, igen izgalmas jószág. Már az ókorban
is két teljesen ellentétes nézet fűződött a baglyokhoz. A kuvik a bölcsesség, a
mesterségek, a művészetek és a harc istennőjének, Pallasz Athénének a szent
madara, emiatt a bölcsesség szimbóluma. Mint bölcs madár, a könyvek
elengedhetetlen tartozéka, és a könyves kultúrának mindmáig hűséges kísérője.
Ám a rómaiaknál népszerű madárjóslás egyik főszereplője is a kuvik, aki
igencsak rossz előjelnek számít. A fülesbagolynak egyenesen mágikus erőt
tulajdonítottak, és a sivító hangja a néphit szerint betegséget, halált,
rontást hoz. Athéné istennőt Homérosz úgy jellemzi, hogy glaukópisz, vagyis zöld vagy szürke szemű,
bagolyszemű, ami Athéné kettős természetére utal: a bölcs tekintet és az
ellentmondást nem tűrő, harcias természet. A Biblia világában a bagoly
tisztátalan állat, holt vidékeken tanyázik, azok jelképe, akik megtagadták
Krisztust (a sötétben való aktivitása miatt).
A baglyok ma is népszerű modelljei az ex
libriseknek, a könyves cégeknek, antikváriumoknak. Ma már talán inkább a
bölcsesség szimbólumaként tartjuk számon, semmint a sötét oldalon lakozó tollas
bestiát. Egyik-másik ábrázolásból nehéz kihámozni a bagolyságot, de gondoljunk
a tulajdonságaira, és máris láthatóvá válik a hamisíthatatlan bagoly-módi!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése