Micimackó latinul

   Szerintem bátran kimondhatjuk, hogy az igazi mackó ihlette Micimackó méltán nagy kedvence minden korosztálynak (NEM a Disney-féle merényletre gondolok). Angolul is nagyon remek kis történet, gyerekként és felnőttként is szeretem. Mint általában a legjobb könyvek, a Micimackó is olyan, hogy talál benne neki valót a fiatalabb is, és az idősebb korosztály is. Rétegei, mélységei vannak. Pláne a magyar fordításnak, amint a nyelvzsonglőr Karinthy Frigyes követett el. És ha már úgyis szereted a Micimackót, miért ne olvasnád latinul is?

   A latin fordítást nem kisebb hazánkfia, mint a szerény nyelvzseni Lénárd Sándor követte el (Amerikában). A latin könyvön a neve latinosított formában szerepel: Alexander Lenard, ami miatt talán sokan nem is gyanakodnak a kilétére. De a vérbeli latinisták, mint a szerepjátékosok, a latinban új karaktert öltenek magukra, van egy titkos életük, egy avatárjuk! Tessék, a latinisták már akkor menők voltak, amikor még el sem terjedt a szerepjáték...

  Az egyik vers pedig annyira jól hangzik latinul (az egész szöveg hihetetlenül fantasztikusra sikeredett, csak olvass bele, nem lehet nem beleszeretni), hogy Lénárd maga meg is toldotta két sorral Jól tette, az ilyen szellemi géniuszok csak ontsák ránk nyugodtan az összes gondolatukat!   

   Íme a latin könyv:

És a vers Karinthy fordításában:

Hétfőn, mikor a hőség rekkenő,

eszembe ötlik egy Bökkenő,

hogy kicsoda a micsoda,

s hogy mikor és hová az akkor és oda?

 

Kedden, ha hull a hó és fúj a szél,

egy hang odabent sürgetve beszél:

míg meg nem mondod, addig havazok,

hogy azok-e ezek, vagy ezek-e azok.

 

Szerdán kék bolton a nap hunyorog,

tűnődni ráérek, nincs semmi dolog.

Ki kell találnom jövő hét keddig,

hogy mennyi és meddig az ennyi és eddig.

 

Csütörtök reggel megint itt a hideg,

zúzmara ingben a bozót didereg.

Ilyenkor érzed, mi mélyen igaz,

hogy az meg ez meg ez meg az.

 

Pénteken...