Az óbudai Harrer Pál utcában sétálva három
érdekes ókori emléket is találunk. Az egyik a lombos ágat tartó istennő, nimfa
szobrának másolata, amiről már korábban írtam. A másik az idősotthon
bejáratánál kiállított Juno és Jupiter domborművének másolata. És a
harmadik...nos, a szóban forgó Hercules szentély. Csupa izgalmas, vérpezsdítő
emlék, az ember hatalmas várakozással (én legalábbis) vetettem bele magam a
Harrer Pál utcai bogarászásba. És mit kap a lelkes rajongó? Egy szégyenletesen
kiábrándító helyet. Panelházak, panel-iskola, panel-patika, panel-konditerem,
panel-kocsma – panel-dzsungel. A járófelület vastagon lebetonozva, még a kutyáknak
pisilőföld is alig maradt. Szerintem ha tehették volna, az égboltot is
lebetonozzák!
Túllendülve az építészeti sivárságon (nem, nem akarok túllendülni rajta, mert milyen lelke lesz, milyen álmai, milyen szépérzéke annak, aki egy ilyen helyen nő fel?)koncentráljunk a római emlékekre. Illetve ez alkalommal csak a Hercues-szentélyről szólok. Mert ugye a nimfát sem könnyű kiszúrni, de ezt az emléket kifejezetten keresni kell.
Egy kis terecskévé öblösödik a Harrer Pál
utca, a Juno és Jupiter domborművet még könnyű kiszúrni, mert az épület
főbejáratánál van, amolyan faldarabot imitál, és ezzel az oda nem illőségével
azonnal szemet szúr. Szóval, ha megvan az istenpáros, fordulj meg, és keress
egy gazos susnyást. Néha nyírják, gondozzák az életért küzdő vadnövényeket,
akikben mindig erősebb az élni akarás, mint a fűnyíró, szóval ritka alkalmakkor
már maga az oszlop is látható. Bár az idei látogatásom alkalmával TELJESEN ki
volt borotválva az egész, így a teljes oszlop messziről látható volt.
Egy oszlopot kell keresni. Nem, ne gondolj holmi klasszikus oszlopra, netán olyanra, mint a Flórián téri aluljáróban kitett dísz oszlopok, vagy a centurio lakóházánál elhelyezett (bár most már megfektetett) csinos, formás kis oszlopok, bánatos magukrahagyottságukban is elegánsan kecsesek, nem, kedveseim, itt egy bűnronda oszlopot kell keresni, amely mellőz mindennemű finomságot. Bár végül is, ha belegondolok, illik ebbe a falanszer-világba.
Ez az oszlop egy aquincumi Hercule-szentély
építési táblája. EGY HERCULES-SZENTÉLY építési táblája! Az első építési tábla
kis tartományunkból, hogy itt igenis volt Hercules-kultusz! Bár ha nem lepődsz
meg, teljesen igazad van, hiszen itt van a Hercules villa a Meggyfa utcában,
ahogy mindjárt KÉT pazar mozaik is van Herculesről. A fedett épületben lévő,
Bacchusos, prárducos, puttós, ahol a Bacchusnak lelkesen hódoló Herculest kell
támogatni. A másik pedig a nyilazós mozaik, ahol a sértett hős épp a nyilait
eregeti Nessos kentaurba, aki ifjú aráját, Déianeirát elragadozta (vagy
legalábbis megpróbálta). És még van egy pár Herculeses lelet, elég csak
szétnézni az Aquincumi Múzeumban.
1974-ben folytak ásatások, ekkor került az
építési tábla napvilágra. Itt, ezen a helyen, ahol most a tábla másolatát
láthatjuk. A gondosan faragott táblát többszörös léckeret veszi körbe, a
felirat egyenletes, csak nagyon töredékes. Mármint két darab került elő a
táblából, a teljes olvasáshoz azért elkellene még az a hiányzó darabka. Bánosi
György kiegészítette a szöveget, így:
He[rculi sacr(um)] / pro salu[te et incolumitate domini nostri]/imp(eratoris) caes[(aris) M(arci) Aur(elii) Severi Antonini Pii Felicis]/Invicti A[ug(usti) Parthici Max(imi) Britannici Max(imi)]/Germanici M[ax(imi) et Iuliae Domnae Augustae]/matris August[i coh(ors)...] /templum Herculis [vetust(ate) conlapsum restituit] /a fundamentis adie[cto portico sub c(ura)...]/Cattio Sabino II [et Cornelio Anullino co(n)s(ulibus)]
Festéknyom nem maradt a táblán, így nem
lehet tudni, hogy színekkel is kiemelték-e a betűket (én az igenre szavazok, de
ez csak az én véleményem). A megmaradt consul-név alapján azonosították az
építkezés időpontját. Ez a consul Cattius Sabinus (nevét a legalsó sorban
olvashatod), aki i.sz.216-ben consulkodott. A pro salus, akinek az üdvéért szól
a felirat pedig nem más, mint Caracalla császár, és a politikailag igen aktív
anyukája, Julia Domna.
Az épület (amiről alig lehet tudni valamit)
egyáltalán nem biztos, hogy egy újonnan épített épület volt. Feltehetően már
korábban is állt azon a helyen egy Hercules-szentély, amit ez alkalommal
megújítottak, vagy talán kibővítettek. Fitz Jenő szerint a markomann háborúk
után állították helyre a Hercules-szentélyeket, azokat a korábbi szentélyeket,
amik addig magán-szentélyek voltak, és a renoválással a Severusok hivatalos
Hercules-vallása számára alakították át.
Ha arra jársz kedves vándor, állj meg egy
pillanatra és emlékezz meg a kalandos életű Herculesről!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése