Óbudai séták - a legiotábor déli kapuja

Ismét a Flórián tér és környéke a célpont, hiszen ott rengeteg-rengeteg látnivaló van, még ha egy kicsit kaotikusnak is tűnik. Ez alkalommal a néhai római legiotábor déli kapujának konzervált és bemutatott maradványait tekintjük meg! A jó hír: toklász, gaz és kerítésmászás nélkül megtekinthető, abszolút viszontagságmentes turné. Minden évszakban járható és nem tudják lezárni.

A Flórián téri aluljáró hatalmas dzsungeléből ha a panelházak oldalán megyünk fel, vagyis nem a villamosmegállók szigetére, hanem a nagy, üresnek látszó térnél. Könnyű észrevenni,mert már az aluljáró is tele van római kövek másolatával (sírkövek, oltárkövek), és a kijáratnál egy négy oldalú oltárkő látható. Itt lyukadunk ki a tábor déli falához. Fent, a felszínen, a plázamostrum tövében húzódik meg a centurio lakóháza, amit most már ugyan nem lehet látni, de amíg még álltak az udvaron asz oszlopok, addig lehetett látni (legalább egy kicsit belőle). Lényeg, hogy a villamos és az út most gyakorlatilag a tábor területén hasít keresztül, így a romokat az ötletesen kialakított gyalogos területeken láthatjuk.

Az aluljárót elhagyva a talaj emelkedik: itt nincsenek lépcsők, a járdaszint emelkedésével lehet feljutni a felszínre. És akkor végre feltűnnek az oly kedves falmaradványok, a zöldben! Bár a déli kapuról van szó, és elég testes épület, mégis, ha nem tudod, hogy mit kell látni, nem mondanám egy feltűnő, túlértékelt, és túlimádott emlékműnek. Vagyis: szinte láthatatlanul olvad bele a környezetbe. Légi fotón, felülről nézve már egészen más a helyzet, de a gyalogos szemszögéből alig látványos. Talán az oszlopsor, ami egy utat szegélyez, hamarabb feltűnik. Természetesen az oszlopok már itt is javarészt bedőltek vagy össze vannak firkálva, de a talapzatuk azért még látszik.

De lássuk legelőbb a kaput! Egy egészen szépen konzervált, viszonylag magas fal, két, négyszögletes tömb, nagyon modern falból – na ez a kapu maga (a villamosmegállótól a legtávolabbi rommaradvány). A két kapurészből pedig hosszú egyenes falszakaszok futnak ki, és igen, ez a tábor fala. Az egyik oldalon egészen az aluljáró faláig elér. Domitianus császár uralkodása alatt, 89-ben ezen a helyen egy legió befogadására alkalmas (6000 fő) tábort építettek. A II. század elejétől a IV. század végéig ez volt a II. legio adiutrix állomáshelye. A tábort kívülről nem csak fal védte, hanem kettős sáncárok is, amit a IV. században, a forrósodó helyzet miatt egy harmadik árokkal erősítettek meg (és igen, az is kevésnek bizonyult). Ezt a déli táborkaput a Flórián téri felüljáró építésekor alakították ki a mai is látható formában, Ágostonházi László tervei alapján. A két kapu oszlop között még látható egy kisebb kődarab: ez a küszöbkő, és bár most elég magasan van, a római korban a járószint egy kicsit mások voltak a viszonyok.

Az oszlopsor a tábor egyik legfontosabb útját, a via principalist, a tábor észak-déli főútját jelöli. Vagyis aki belépett a kapun, ezen a széles úton száguldozhatott (vagy vonulhatott elegánsan) végig a legio szívébe, a parancsnoksági épülethez, a principiához és a díszkapuhoz, a tetrapylonhoz, ami most a bevásárlóközpont alagsorában lévő élelmiszerboltban szomorkodik. Az út két oldalán boltsor, tabernae kapott helyet. Vagyis feltehetően tabernasor, mert biztosan nem tudták megállapítani. Sajnos a tábor területe szó szerint igazi kincsesbánya volt az építkezésekhez, és a köveket mint egy bányából kitermelték, majd felhasználták az aktuális építkezésekhez. Vagyis egy spirituálisabb nézőpontból a legiotábor maradványai MINDENHOL ott vannak... Ezeket eredetileg a múzeumokban használt jelölésekkel különböztették meg: a vörös aprókavics a zárt teret, a fehér murva a félig nyitott, oszlopcsarnokos teret mutatja meg. Színes kavicsoknak természetesen már hírük-hamvuk sincs, a murvás felület a mai gyalogosok által használt ösvény, semmi kapcsolatban nincs a római kori utakkal.

A tabernasor mögött pedig a legio 1. cohorsának laktanyái álltak. Az üzletház oldalán látható a 'centurio lakóháza' című műemlék, ami már csak a méreteivel is jól érzékelteti, hogy az átlagos katonák mekkora helyen aludtak/éltek és a vezetők milyen helyen hajtották álomra a fejüket. Szintén itt tárták fel a tábornokparancsnok helyettesének, a tribunus laticlaviusnak a házát. Padlófűtést, díszes falfestményeket és Mithras szentélyt is kiástak.

Az oszlopsor méretei és az oszlopok fajtája sajnos csak találgatás eredménye, szemben a 'centurio lakóháza' rekonstrukciós megvalósítással szemben. Azért látványos, fenséges és jól néz ki. És igen a centurio lakóháza mögött, szintén az aluljáróba vezető gyalogos úton látható oszlopsor ennek a via princilapisnak a folytatása!