Csokonai és a Békaegérharc

   Csokonai Vitéz Mihály egészen fiatalon magyarította meg ezt a Homérosznak tulajdonított (ám mégsem az övé) komikus kiseposzt, még húsz éves sem volt, 1792-ben. Ez a kiseposz első, ismert magyar fordítása. Később, 1809-ben Vályi Nagy Ferenc is készített fordítást (persze sokkal 'komolyabbat'), majd 1903-ban Gulyás Ferenc, 1927-ben Juhász László, és végül Devecseri Gábor is lefordította. Csokonai fordítása viszont mind a mai napig a legsziporkázóbb, legvidámabb – és talán a legnépszerűbb. Ám ha Csokonai Békaegérharcát olvasod, és netán vérbeli bibliofil módjára több kiadást is végigolvasol, ne csodálkozz, hogy NEM ugyanazzal a szöveggel fogsz találkozni! És nem Csokonai javítgatta a szövegét...

   Csokonai ifjú szíve minden vidámságával készítette el ezt a parodisztikus művet, ami bár tényleg fordítása a görög eredetinek, mégis tele van áthallással Csokonai korára. Abban az időben a Békaegérharc Csokonai-féle adaptációja erősen a francia forradalom ellenes, Habsburg-ellenes szatírának számított, ma már ezeket a politikai felhangokat észre sem vesszük. Ezért a Habsburg-ellenesség miatt is a fordítás nem jelent meg nyomtatásban Csokonai életében, bár az író beválogatta a maga szerkesztette kiadásba. Bár nyomtatásban egyik kiadó sem adta a nevét a Békaegérharc megjelentetéséhez, ennek ellenére a mű, az írótól függetlenül, önálló életet kezdett, és kéziratos másolatokban terjedt, mert az olvasók falták. Az irodalomtörténészek több mint 400(!) kéziratos másolatot ismernek a Békaegérharcról.

 Az első nyomtatott Békaegérharc (gyűjteményes kötetben) 1813-ban jelent meg, ám ekkor a politikai felhang még mindig nagyon súlyos kérdés. A Csokonai életmű szerkesztője, Márton József azért mégis úgy döntött, hogy fontosabb az író életmű fontosabb, mint az aktuálpolitika, és beválogatta az életmű-kiadásba. Igen ám, de Márton maga is amolyan lavírozós politikus volt: a kritikus helyeket szemrebbenés nélkül átírta. Mint például a 308-309.sorban szereplő „öt hétig dévánkozának/A vallás dolga felett” helyett egészen egyszerűen így írja: „Az egéri hit felett”. Ma már azt mondanánk, hogy polkorrekté tette a szöveget. És hogy milyen forrásból merítette a szöveget Márton, amikor Csokonai mag a már halott volt (1805-ben halt meg), 'eredeti' Békaegérharc kéziratot nem hagyott hátra – arról mélyen hallgat. A Békaegérharc szövege kéziratos formában maradt fenn, népszerű volt, sok példányban. És sok változatban. Mert a kéziratok, másolatok fő jellemzője, hogy egy kicsit mindegyik más.

   Az 1836-ban Kassán megjelent kiadás szintén nem azonos az elsővel, és az 1843-as kiadás szintén más forrásokból táplálkozik. Az új Békaegérharc-kánont Toldy fektette le, ami egészen 1973-ig tartotta magát (ekkor jelent meg a Magyar Remekírók sorozat Csokonai-kötete, ehhez túrták fel a könyvtárak Csokonai-hagyatékait).

   Szintén a komikus kieposz népszerűségét mutatja, hogy 1881-ben önálló kötetként is megjelent, és ez a szöveg több kiadást is megért. Szintén önálló műként jelent meg 1957-ben a Déri Múzeum Barátainak Köre kiadásában, ez már igazi ínyenc kiadás, hiszen illusztrált. Mata János munkái emelik a szöveg hangulatát, a Habsburg élcre reflektálva.

Mata János illusztrációi