Óbudai séták - cella trichora

Óbuda folyamatosan átalakul, megújul, ám vannak biztos pontok, amik időtállóak. Ilyen az utóbbi húsz év építkezései lázait átvészelő cella trichora, az ókeresztény temetőkápolna/ sírkápolna is. A Raktár utca – Hunor utca – Kunigunda utca és Körte utca találkozásánál lévő kicsi parkrész, zöldfelület római kori leletet rejt, ami talán első ránézésre szinte észrevehetetlen. Tényleg elég közel kell hozzá kerülni, hogy az ember észrevegye, hogy itt kérem látnivaló lapul a fűben! Lassan húsz éve látogatom, figyelemmel kísérem az emlék életét, de sajnos ez esetben sem mondhatok mást, mint a többi, múzeumon kívüli lelet esetében: nincs jó állapotban. Bár talán még a cella trichora állapota a legkevésbé elszomorító a többihez képest... A környező telkeken sorra új házak nőttek ki, nagyon megváltozott az egész hely arculata, de valami csodával határos módon a római kori műemlék nem esett az építkezések áldozatául. Még csak meg sem rongálták. Ezzel együtt, ha megnézzük az első képeket a műemlék elkészültéről, nem lehet nem észrevenni a pusztulást. Közpark, és mint ilyen azt hiszem egy kicsit gazdátlan.

2017-ben

Már maga a kutatástörténet is izgalmas. A 18-19. századig ez a terület nem volt beépítve, mezőgazdasági területként használták. Ezzel együtt senkinek sem tűnt fel, hogy 'van valami' a föld alatt, mert egyetlen katonai felmérési térkép sem jelöl semmi szokatlant (dudorok, puklik, hepehupák, stb.). Aztán a 19. század elején megkezdődött a terület felparcellázása, és megszületett a Raktár utca. Valami csoda folytán úgy jelölték ki az új utcákat, hogy a leletben gazdag kis utcaközi ficakot nem érintette a változás. Így 1927-ig a római falmaradványok édes álmukat aludhatták a néhai gabonamezők alatt. Ekkor azonban a környező telkek beépítése során előkerültek a római leletek: gladiátort ábrázoló üvegpohár, római sírok, mozaikpadlók, fűtőberendezések. Mikor erre a részre került sor, az Aquincumi Múzeum már tudatosan régészeti feltárással készült a terület feltúrására, vagyis nem hagyták, hogy az építők előttük garázdálkodjanak. És milyen jól tették, hiszen a zsebkendőnyi terület ontotta magából a leleteket, és összesen hét(!) különböző korú falazatot sikerült megkülönböztetni. Kész kis Trója. Az ásatások 1930-ban kezdődtek Nagy Lajos vezetésével. A legkorábbi falrészek alapján a teljes épületet már nem sikerült feltárni (nevezzük Raktár I és Raktár II rétegnek csak a komolyság kedvéért), mert ezeket már elnyelték az új utcák. A Raktár III épületből a legio X gemina bélyeges téglája került elő, pannoniai szürke kerámia, érmék és számtalan kincs. A Raktár IV és V rétegből pedig márványberakást utánzó falmaradványok bukkantak elő. És ahogyan lenni szokott: az ilyen történeteknek általában egy tűzvész vet véget.

a cella trichora környezetének falrétegei

Amit ma is láthatunk, a cella trichora a Raktár VII falrétegéhez tartozik (olyan trójás ez a megnevezés), amit az elgereblyézett romok tetejére húztak fel. Az építését az i.sz.4. századra datálták, a közelben lévő késő római temetők alapján. Az ásatást végző Nagy Lajos ókeresztény leletnek tartotta, ám később ez vita tárgya lett, hogy valóban az-e, aminek látszik. A környéken vannak bizonyíthatóan ókeresztény sírok, temetők, temetkezések, vannak hasonló apszisos (íves kiképzésű) síremlékek, garantáltan keresztény leletek (Krisztus monogrammal díszített gyűrű), de ezzel együtt felmerült a gyanú, hogy a mi háromkaréjú, lóhere alakú épületünk talán mégsem az, aminek annyira látszik. Például ott az 'ajtó' kérdése. Bár ma egyértelműnek tűnik, de a bejáratot önkényesen jelölték ki. Persze a kételyeket az is erősítette, hogy nem történt igazán szöszmötölős, kellően alapos feltárás. De a sors nagy játékmester, a második világháború még ezt a kis részt sem kímélte. A háború után egy romos, szétvert kis park maradt belőle.

a cella trichora 1955-ben

Egészen 1961-ig kellett várni, hogy a cella trichora parkjának rendezésére sor kerülhessen. Kiváló alkalom egy újabb kutatásra. Bár a régészek munkáját erősen megnehezítette, hogy az első feltárás után már kialakították a műemléket, vagyis szó szerint megépítették. Vagyis ami nem volt meg, azt felépítették. Mint minden rekonstrukciós terv kis hazánkban, ez is heves viták kereszttüzébe került. Talán nem is három karéjos (hanem több), talán nem is ókeresztény, és egyáltalán. A falak viszont ma is állnak a maguk módján. Az első helyreállítást 1932-ben tette Möller István, majd 1960-ban Pfannl Egon ezt módosította, ezt láthatjuk a mai napig. Már amit még látunk belőle.

Érdekes adalék a cella trichora történetéhez, hogy 2016-ban már szó volt egy újabb rekonstrukcióról. Az elképzelés szerint egy kolosszális üveg épületet tettek volna a falmaradványok tetejére, hogy ezzel érzékeltessék, hogy a látható konstrukció csak egy elképzelés arról, milyen lehetett az eredeti. Érdekes ötlet, mindenképpen látványos, bár nem tudom hányan vannak olyan gyanakvó elmék, hogy egy üvegtemplom kételyt ébreszt bennük és nem csodálatot. A másik pedig az, hogy a hatvanas években elkészült 'új' rekonstrukció után a parkba három tájékoztató tábla került ki:

- műemléki tábla (egy szép tábla, hogy itt kérem egy rom van, nem egy félkész épület)

- a római kori épületek kiegészítésének színmagyarázata

- a cella trichora rekonstrukciós plasztikus kőrajza és magyarázata

Az egyéb épületek magyarázata című táblát én már nem láttam, a plasztikus kőrajz című tábla pedig teljesen lekopott, benőtte a gaz.