Szintén egy olyan kiállított római lelet,
amit szégyen-gyalázat, de ezidáig nem kerestem fel. Legkedvesebb
itinerariumomat hónom alá csapva viszont ez évben elhatároztam, hogy
bizonyuccse, minden, MINDEN római követ felkeresek Budapesten ez évben. Így hát
megkerestem a google-ban, hogy létezik-e még ez a bizonyos Velux irodaház, ami
hmm... egy nem mai régészeti kalauzban szerepel, mint egy római szarkofág
őrzőhelye. Első körben sikerült természetesen egy szombati napon ellátogatnom a
célhelyre, és mint irodaház, igen, zárva volt. A szarkofág meg ugyebár bent
van, a zárt udvaron, tehát mondjuk azt nagyvonalúan, hogy az első látogatásom
csak amolyan előzetes terepszemle volt.
Aztán bejutottam. De mi is ez a Velux
irodaház? Tetőtéri ablakokkal foglalkozó cég. Sosem gondoltam volna, hogy van
ilyen cég, külön erre szakosodva. Azóta persze más csodákat is láttam, mint
katalógusból választható harminc -féle függönyrojtot (és hozzá való bojtot), de
hát mindig tanul az ember. Szóval az Aquincum HÉV megállóban leszállva
természetesen menni kell egy kört a polgárvárosi amfiteátrum körül, hiszen
kellemes kis sétány vezet körbe és tökéletes rálátást nyújt erre a becses
helyre, aztán a Zsófia utcánál a zebrán átkelve nyomban a nevezett Velux
irodaháznál vagyunk. Még felvont zászlók is lobognak a szélben, egészen úgy
éreztem, hogy inkább lóháton vagy legalább egy homokfutón illene bevonulnom. A
Szentendrei út rekonstruált vízvezeték-pillérei büszkén hirdetik a letűnt római
kort, egészen emelkedett hangulatba kerültem. Gyorsan be is vágtattam a
parkolóba, hiszen semmi sem állta utamat, se portás, se őr.
A vezetőben fotót is közölnek a helyszínről,
így ismét a növényzet alapján tájékozódtam (akárcsak a Huszti úti irodaház
esetében) a szarkofág pontos lelőhelyéről. Hiszen a mellékelt kép is lassan
húsz éve készült, ennyi idő alatt bizony a fák is sokat nőttek. A szarkofág az
irodaház előtti parkolóban áll, becsületükre legyen mondva, szép és rendezett
parkoló. Bocsánat, két szarkofágról van szó. Az egyiket teljesen benőtte a
tuja, alig látszik ki, de a másik, a díszesebb fedelű egészen jól kivehető.
Mivel örökzöldek veszik körül, gyakorlatilag nem lehet lefotózni úgy, hogy
jobban látszódjon.
Ásatások ezen a területen 1996-ban voltak,
nevezett irodaház építését megelőzően. Mivel közvetlenül az amfiteátrum
szomszédságában vagyunk, nem kizárt, hogy itt egy gladiátortemető volt! Ennek
ellenére, mielőtt nagyon meglódulna a fantáziánk, el kell mondjam, a kiállított
szarkofágok nem innen származnak, hanem katonavárosi feltárásokból kerültek
elő. Ez a temetőrészlet, amit itt találtak, második századi temető volt, főként
hamvasztásos sírokat tartalmazott. Tehát nem egy híres gladiátor, egy ünnepelt
sztár szarkofágja, csak amolyan jelképes emlék, hogy egykor itt temető állott.
A feltárt sírokban érem- és edénymellékleteket is találtak, a feltárások fotói
pedig az irodaházban vannak kiállítva. Ezt sajnos nem láttam, nem mertem
bekéredzkedni, mert már így is furcsán néztek rám, amikor nyakig a susnyában
kotortam, hogy ellenőrizzem a szarkofágot. Mármint hogy van-e rajta felirat,
díszítés, bármi. Nincs. A kisebbiken (ami alig látszik ki, kénytelen voltam
illetlen módon bemászni) semmi nyoma külső megmunkálásnak, a nagyobbikon
(amikek faragott fedele van és jobban látható) szövegmező van kifaragva, de
nincs rajta felirat, vagyis feltehetően mindkét szarkofágot elásták, nem álltak
az út mellett teljes pompájukban, hogy az arra elhaladó hangosan felolvashassa
a feliratot és így emlékezzen meg a halottról. Külön érdekesség, hogy van rajta
egy nyílás (netán egy korai tetőtéri ablak?!?), mint egy dobozon egy fül,
amolyan szellőző-féleség. Belestem, bevilágítottam (mert igen, elemlámpa is van
nálam), de jelentem, totálisan üres. Egerek sem fészkelnek benne. Így amikor
kedvesen, mint egy közveszélyes őröltet közrefogtak, hogy mit keresek a
bozótban, inkább kattintottam még egyet és távoztam, semmint további kérdéseket
tettem fel! Ha valaki illedelmesen viselkedett közületek és bejutott,
mindenképpen ossza meg velem a tapasztalatait!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése