A hatvanas-hetvenes évek római kori
feltárásai során egy fontos irányelv volt, hogy a feltárt leletet valamilyen
formában megmutassák, beépítsék a jelenbe, a kortárs Budapest arculatának
szerves része legyen. Valahogy ez akkoriban természetes volt, benne 'élni a
történelemben' nem okozott különösebb izgalmat. Aztán sok víz lefolyt a Dunán,
és ma már kétségbeesetten keresem ezeket a régi emlékeket, apró leleteket, kis
mementókat, amolyan kultúr-morzsákat. Persze java részük ma már siralmas
állapotban van, de azért találni néha egészen szép kis emlékhelyeket. Nem egy
múzeum, nem egy egész kiállítás, csak egy kis emlékeztető, hogy a városunknak
története van.
Ilyen mini emlékhely a Bécsi úti
rekonstruált temetőrészlet is. A pontos cím Bécsi út 96, a volt Műszaki
Főiskola épülete, jelenleg Óbudai Egyetem néven fut. Egy hangyányit a
felújított és a régi épület között is be lehet lesni, de teljes pompájában
bentről látható. Aquincumi vezetőm nem egy mai darab, 2006-os kiadású, így nem
voltam benne biztos, hogy a lelet megmaradt. Az Óbudai Egyetem is azóta készült
el, bár úgy látom a változások inkább csak a felszínt súrolják, a belsőt nem
érintették. Az épületbe be lehet menni, egy kedves, mosolygós portás még oda is
kísért az üveggel lezárt kiállítóhelyiséghez.
Az egész sírkertrészlet csupán egy kicsi
szobányi kiállítás, de mégis olyan kellemes hangulatú szeletkéje a múltnak,
hogy kész felüdülés meglátogatni. Fentről üvegtető határolja, a napfény bejut,
így egészen igazinak tűnik. Vörösre festett fal veszi körül, ami nem tudom, mit
akar jelenteni, és nagy szerencsénkre egy üvegfal védi. Ennek köszönhetően
vészelte át ez a kis installáció az elmúlt évtizedeket, enélkül már rég az
enyészeté lenne ez a római emlék is.
A katonaváros kiterjedt nyugati temetőjének
újabb sírparcellája az akkori Műszaki Főiskola építését megelőzően, 2003-ban
került napvilágra. A temetőből 235 hamvasztásos és csontvázas temetkezési
helyet tártak fel, a kr.u.2-4.századból. A temető különleges lelete egy kocsis
temetkezés: egy lovakkal együtt eltemetett római kocsit is találtak itt!
(Javaslom ezt kellene kiállítani.) Ez az eraviszkusz (kelta) őslakosokra
jellemző, szerintük ugyanis a halott a túlvilágra szó szerint utazik, méghozzá
kocsin. Ez a jelenet gyakran megjelenik a sírköveken, ám csak a felső
tízezernek adatott meg, hogy a kedves halottját valóban egy kocsival indíthassa
túlvilági útjára.
Itt, a mini-kiállításon a temető-kultúra
esszenciáját láthatjuk. Vagyis egy rekonstruált falszakasz, a temető fala, a
kerítése. Mégiscsak sírkert, mint a mai, modern temetők. Kert, ahova elmélkedni
és emlékezni tér be az ember. A tetőcserepekkel fedett sír a csontvázas temetkezést
mutatja be, a fekete edény a szórthamvas sírt jeleníti meg, és a szarkofág, a
legdíszesebb római temetkezési forma. Ez a szarkofág felirat nélküli, vagyis
nem tudjuk, hogy ki pihent benne oly sokáig. Az üvegen kívül, a látogatótérben
pedig régi fotók láthatók a feltárásról. Sajnos ezek csúnyán megfakultak, alig
láthatóak, a pótlásuk, cseréjük pedig...hát, nem valószínű.
Fontos római emléke Budapestnek, én
szombaton néztem meg, akkor is be lehetett menni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése