Ha a nyarat az Adrián töltöd, akkor sem kell
nélkülöznöd a hőn szeretett római romokat, hiszen a térség szintén nagyon
gazdag a római kori emlékekben! És ha kíváncsi vagy a világra a rómaiak előtt,
szintén bőséges információt találsz ezen a területen. A trákok dús arany
kincsei, a pannonok birodalma vár rád a tenger felejthetetlen élménye mellett.
Hiszen Iaszón is az Isztroszon (Duna) menekült fel egészen az Észak-Adriáig,
amikor megkaparintotta az Aranygyapjút. A legenda szerint az őt üldöző
kolkhisziak alapították Pula városát. Ám nem csak a legendák földje ez, hanem
régészeti leletekben is gazdag múzeumok várják az érdeklődőket. Kalandra fel!
Az Adria térségébe az i.e.8-7.században
rajzottak ki a görögök és alapították meg kisebb-nagyobb királyságaikat,
párhuzamosan a kelták kevésbé látványos városaival, településeivel. Ilyen görög
alapítású városok például Issa (ma: Vis), Tragurion (ma: Trogir) és Korküra
(ma: Korčula). Az őslakos illír törzsek nevét őrzik mind a mai napig egyes
tájak, tartományok elnevezései, például Veneto a venétek nevét, Liburnia a
liburnok nevét és Dalmácia a dalmátok nevét őrzi. A liburniaiak legendás
kalózok voltak, az ókor legjobb tengerészei közt tartják számon őket, hiszen
Octavianus (még mikor nem volt Augustus) is nekik köszönhette az actiumi
győzelmét. Szintén híres az ardiaei törzs, hiszen ők hozták létre a legnagyobb
ismert államalakulatot az i.e.4.században a térségben. Ikonikus vezetője Teuta
királynő volt, Agron özvegye, amolyan kalóz-királynő, kinek neve végül azzal
vált felejthetetlenné, hogy ő hódolt be a rómaiaknak.
A rómaiak szép fokozatosan kebelezték be a
Balkánt, már akkor sem ment egyetlen harapásra. Az i.e.3.században kezdődött
meg a római légiók előretörése Isztria és Dalmácia irányába az Adria keleti
partjainak birtoklásáért. I.e.181-ben alapították a mai Velence elődjét,
Aquileiát, hogy a birodalmat szüntelenül ostromló illíreket megállítsák. I.e.
177-ben megalapították Nesactiumot a mai Pula közelében, szintén védelmi
céllal. I.e.148-ban Makedónia már római provincia, i.e.50-ben pedig leigázták a
rettegett liburnokat (kifüstölték őket a mai Kvarner-öbölből). I.e.35-ben
Octavianus diadalt arat a kalózkodó japodok, liburnok és dalmátok felett, de az
illírek utolsó lázadását csak i.e.9-ben tudták leverni. I.sz.14-re a teljes
Balkán már római uralom alatt áll: Szlovéniától Bécsig (Noricum), a Szávától
északra (Pannonia), Horvátország tengerpartja és Bosznia (Illyricum), Szerbia
északi része (Moesia) és déli része (Macedonia).
Az 1-4.század a virágzás és többé-kevésbé a
béke időszaka a Balkánon, tombol a Pax Romana, a barbárok romanizálódnak, a
rómaiak barbarizálódnak. A mai Horvátország legragyogóbb római városa a Split melletti
Salona, ma is látogatható római látnivalókkal. Az aranykor utolsó napsugara
Diocletianus uralkodása idején éri a térséget (284-305). 395-ben a birodalmat
kettéosztották, és ezzel gyakorlatilag félbe vágták a balkáni részt. A keleti
rész, a Bizánci császárság Büzantion fővárossal közel egy évezreddel élte túl a
megdőlt nyugat-római birodalmat. A népvándorlás hullámaival gótok, hunok,
avarok érkeztek, majd a 6-7.században szlávok, akik gyakorlatilag az ősei a mai
horvátoknak. A barbár betörések ellen a romanizálódott/római lakosság a
szigetvilág védelmébe húzódott, az illírek maradék csoportja pedig ősi szokás
szerint bevette magát a hegyekbe. Isztria belseje Frank fennhatóság alá került
és Karantánia néven Nagy Károly birodalmának a része lett.
Salona romvárosa egészen más élményt nyújt,
mint Pompeji: egy kicsit keleti, egy kicsit nyugati, miközben előkelően
lenyűgöző. Talán épp ezt szeretem a Balkánban mind a mai napig, hogy egyszerre
van jelen benne a keleti szenvedély és a nyugati finomság: egyszerre tud ősi és
modern lenni. Splitben található Diocletianus palotája, amit ha arra visz az
utad, feltétlenül látnod kell.
Fontos római városok még: Tergeste
(Trieszt), Pola (Pula), Parentium (Poreč), Jadera (Zadar), Andautonia (Zágráb),
Crepsa (Cres), Curicta (Krk), Mursa (Eszék), Spalatum (Split).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése