Az Egyiptomban szentként tisztelt skarabeus
sacer, magyar nevén ganajtúró bogár, vagy egy kicsit barátságosabb nevén
galacsinhajtó bogár talán az ókori Egyiptom ma is legismertebb és talán méltán
legnépszerűbb szereplője. Szinte mindenhol találkozunk vele, díszítő mintaként
és kisebb-nagyobb bogár szobrokat is készítettek, sőt olyan 'egyiptomis', ezért
mind a mai napig kedvelt motívum. Ez a kis bogár igazán szédületes
népszerűségre tett szert, mert több ezer év alatt a kultusza mit sem csökkent,
legfeljebb egy kicsit átalakult. Igen, már maguk az ókoriak is tisztelettel
néztek fel (le) a mini bogárra, akit talán ez kevéssé izgatott fel, hiszen nem
került a kultuszának kulináris középpontjába, vagyis őt nem ették meg, és nem
kellett megölni és feláldozni sem. Szóval bátran hajthatta a kis kakigolyókat,
miközben a képzeletbeli válla fölött lazán hátraint nekünk: 'tiszteljetek, ha
akartok!'. Na jó, ezt nyilván nem tette, de lássuk az egyiptomiak mit láttak
benne!
A ganajtúró bogár a lárváit épp a gömböcbe
pottyantja, és ezért készíti a kakigombócot, hogy a felnövekvő nemzedéknek
legyen betevője. Vagyis a tápanyagokban, ásványi anyagokban gazdag gombócban
fejlődnek ki a kis szkarabeuszok, és a már ismert alakjukban, mini változatban
bújnak ki a labdájukból, jóllakva és tettre készen. Az egyiptomiak számára ez
az élet körforgását és az újjászületést jelentette, vagyis az egyiptomi vallás
és túlvilághit esszenciáját vélték felfedezni ebben a jelenségben. Nem tudom,
hogy mennyire igaz az az állítás, miszerint nem tudták, hogy a bogarak petékből
kelnek ki, nem gondolom, hogy nem vették volna észre, hiszen sokkal közelebbi
kapcsolatban éltek a természettel, mint mi. Szerintem inkább szimbolikusan
tekintettek a jelenségre és az élet körforgására koncentráltak, de ez csak a
személyes véleményem. Bárhogyan is, a szent szkarabeusz egyik megnyilvánulási
formája a szkarabeusz fejű Napisten, Khepre, aki az élet körforgásának a
jelképe. Az élet, ami nem csupán az emberi életet jelenti, hanem az égbolt
ciklusait is. Hiszen a Nap is reggel felkel, megszületik, majd lehanyatlik és
ahogyan a magyar szó is kifejezi, meghal. Az égi pályáján pedig az egyiptomiak
szerint egy szkarabeusz görgeti keresztül.
|
szkarabeuszos karkötő Tutanhamon sírjából. Egyiptom, Királyok Völgye. |
A szkarabeusz-minta az életet, az új életbe
vetett hitet, a meglévő élet védelmét jelképezte. Eleinte az élők viselték,
majd a múmiák túlvilági felkészítésénél is szép számban tűnnek fel. Háromféle
szkarabeusz motívumot különböztetnek meg a kutatók. Az élethű kis figurákat,
amelyek megszólalásig olyanok, mintha valódiak lennének, a nyakban viselt
amuletteket és a pektoráliszokon viselt szkarabeuszokat. Ez a pektorálisz egy
különleges 'ékszer': nyakban viselik, de nem nyaklánc, hanem teljesen rásimul a
nagy felületével a viselője mellkasára. Ez lehet elefántcsontból, drágakőből,
berakásos, faragott vagy akár készülhet textíliából is, hímzett mintával.
Valószínűleg azért, mert a tudományos
régészet legelőször a kincsekkel megrakott múmiák felé fordult, a szkarabeuszt
sokáig a halállal, a halottkultusszal és a túlvilági élettel azonosították.
Pedig ez a szépséges bogár az életet jelenti, az élet élni akarását, a létezés
gyönyörét!
A múmiák esetében a szívre helyezett
szkarabeusz a megmérettetésnek szól, vagyis amikor a túlvilági bírák 'megmérik
a halott szívét', hogy mennyire volt igaz ember, a szkarabeusz segít a mérleget
a jó oldalra billenteni. Ebből az amulettből csak egyetlen egyet kapott a
halott, ám a szkarabeusz-faragványokból, az élethű bogarakból akár egy egész
hadseregnyit is mellé tettek. Ezekre a kis szobrokra általában a Halottak
Könyvéből írtak mondatokat, szemelvényeket. A pektorálisz szkarabeusza pedig a
kulcscsont kiterjeszkedő ívét követve kinyitott szárnyakkal ábrázolja a bogarat,
vagyis mintha a bogár a nyitott szárnyaival védelmezőn a múmia mellkasára
borulna. Hihetetlenül szép művészeti alkotások, mind a mai napig lenyűgözőek.
Bár még mindig lenyűgözőnek tartjuk őket, a
kaki-ügy azért sokat rontott a nimbuszán. Egyiptomban ebből még nem csináltak
ügyet, de a hálátlan utókor már jóval finnyásabb. A magyar szólásunk is, hogy
valaki 'bogaras' azt jelenti, hogy nem egészen okés. Vagy 'bogarat tesz a
fülébe' is olyasmit jelent, hogy egy felbujtó gondolatot ültettek el benne, ami
nem valószínű, hogy a jó útra vezet. Szóval aki bogaras, az egy úttal furcsa
is! Viszont a szkarabeusz mintán ma is lépten-nyomon látni Egyiptom-rajongók
ruháján, ékszereken, csecsebecséken.
Végezetül mit szólnak mindehhez a görögök? Ők
úgy tartják, hogy egy bogár görgette fel az Olümposzra Zeusz sasának a tojását,
szóval részükről is áll a tisztelet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése