Az élet kékje

   Az ókori egyiptomiak úgy tartják, hogy élet színe kék. Vagyis az ábrázolásaikon a Nílus, az életet adó folyó kék színűként jelenik meg, holott a Nílus a valóságban mindenféle színű, csak nem kék. Ez egy kicsit olyan, mint a görögök borvörös tengere: szépséges és lélekemelő metafora. Ez az 'egyiptomi kék' különleges szín, gyakran találkozunk vele falfestményeken. Ha egyszer láttad, sosem felejted. Pedig nem is mindig ugyanolyan árnyalatú!

   Az egyiptomiak által használt kék festék színének előképe a lapis lazuri, vagyis a lazúrkő. Már a kőnek magának is káprázatos színe van, ékszerként, ékkőként is szívesen viselték és hordjuk ma is. Persze az 'egyiptomi kék' szín nem igazi védjegy, mert gyakori szín a Közel-Keleten és a Római Birodalom számos terültén is feltűnik az a tömör, áthatolhatatlan, mégis légiesen könnyed kék. A rómaiak nem rajongtak annyira a kékért, mint az egyiptomiak, számukra a kék szín nem jelentett olyan sokat, mint az egyiptomiaknak. A British Museum egyik legnépszerűbb ajándéktárgya a kis kék egyiptomi víziló, ami szintén ezzel a különleges kék színnel van festve. A víziló is az életet adó Nílust idézi, termékenységi szobrocska (és különben is, a legcukibb kis kacat, amit kapni lehet). Szintén kékre festett női szobrocskákat is készítettek, hasonló termékenységi jelentéssel. Emellett nagyobb szobrokat, oszlopokat, uralkodói síremlékeket is festettek vele. Szó szerint királykék!

   Az egyiptomi Halottak Könyvében a sólyomtestű Hórusz istennek a teste kék kőből van. Így a kék az isteni szférák színe, a templomok kékre festett mennyezete az istenek világát idézi, a szakrális szférát. Ahogyan a Nap is a kék tengerből születik meg, útját a kék égbolton keresztül teszi meg, majd újra a kék tengerben merül el, a kék szín a világegyetemet, a létezés univerzális dimenzióját idézi fel a szemlélő előtt. A fáraók pedig Ré isten leszármazottaiként szintén a szellemi, spirituális aspektusukat közvetítik a kék és arany színek használatával, mint például Tutahamon fáraó legendás halotti maszkja.

   A festékek gyakran készültek különféle kövek, ásványok őrleményeiből. A kék mégis egy kicsit kilóg a sorból, mert nem egyszerűen a lazúrkő őrleményéből készült, hanem különféle, teljesen más színű anyagok összefőzéséből. Vagyis kicsit sarkítva az első szintetikus festék. Az egyiptomi kék festékhez meszet, különféle alkáli fémeket és nem utolsó sorban rezet főztek össze. A változó réztartalom határozza meg a szín intenzitását, ettől függ, hogy a festék világosabb vagy sötétebb színű lesz. És még egy különleges tulajdonsága az egyiptomi festékeknek (és főként a kéknek, hiszen róla van most szó), hogy hihetetlenül időtállóak. És miért nem őrölt lazúrkövet használtak? Mert ritka és drága volt. Sajnos részletes leírás, hogy hogyan kell elkészíteni az egyiptomi kék festéket, nem maradt ránk. Talán titokban tartották, és csak a beavatottak számára volt hozzáférhető a tudás. Mindenesetre idővel ezek a festékfőző beavatottak igencsak megfogyatkozhattak, mert az i.e.4. századra szinte teljesen eltűnik ez a bizonyos kék festék. Mikor már majdnem teljesen eltűnik az egyiptomi receptre készült kék festék Vitruvius említi caeruleum néven. Szerinte homok, mészkő, réz és nátron keverékének a főzete, bár a rómaiak inkább mészkőben gazdag homokot használtak a kék festékük főzéséhez.