Trója - múzeumfalu

  Az ókori Trója, minden idők legnagyobb legendájának helyszíne, mint idővel kiderült, mégiscsak létezik. Az idők során eleinte nem volt kétséges, sem a trójai háború hitelessége, ám ahogyan az időben közelítünk jelen korunk felé, az emberek, a tudósok szívében a gonosz kétely magvai kicsíráztak, miszerint a trójai háború mégsem volt igaz, és ennek csúf mellékhatásaként az egész Trója-téma nem más, mint mese. Aztán jött Schliemann – és kiásta Tróját. Persze a mérgezett szívű kétkedők továbbra is kétkedtek, már csak sportból is. Ám Trója áll, ha nem is az eredeti fényében, de azért látogatható. A

  A mai Törökország egyik legbecsesebb ókori kincse (persze Törökország hihetetlenül gazdag az ókori kincsekben, ezért csak félve merem mindjárt a legbecsesebb jelzővel illetni, hiszen ott van Epheszosz is), minden Homérosz-szerelmes bakancslistájának dobogós helye. De rohanjunk mindjárt a trójai régészeti parkba, élvezzük ki a megérkezés élvezetét, a megpillantás varázsát, a lassú ismerkedés gyönyöreit!

   A trójai síkság ma már egészen másként fest, mint a trójai háború idején. A Szkamandrosz folyó sem a régi medrében hömpölyög. A trójai vár, a város területe ma teljesen a régészeti park területe, ám a közelben fekszik egy kis falu. Egészen közel van a világhíres régészeti parkhoz, mindössze egyetlen kilométernyi távolságra. Ez a kevésbé ismert Tevfikiye falu, ami valaha tényleg egy kis falu volt – ma már a trójai régészeti parkhoz tartozó múzeumfalu. Bolgár menekültek alapították a parányi települést, és maga Schliemann is itt szállt meg, és az ásatási munkálatokban a helyi lakosság is részt vett. Minden szálával a múlthoz, Trójához kapcsolódik.

  Tevfikiye ma már hivatalosan is múzeumfalu lett, fő feladata az ókori Trója életre keltése. A faluban található épületek ókori stílusban épültek, hasonlóak, amit Hektór és Priamosz láthatott annak idején. Főként a Trója VI-os réteget elevenítik fel, hiszen (sok vita mellett/ ellenére) ezt tartják a trójai háború időszakának. A falak tele vannak ókori jelentekkel, graffitikkel – az Iliászból. A sok festmény, kép, ókori szuvenír mind-mind Homéroszt idézi meg, igazi paradicsom a rajongóknak.

  A falu látogatóközpontja a trójai palota stílusában épült (szintén Trója VI-os rétegből), elég pazar. Ez a réteg-kérdés, hogy Trója VI, pontosan ugyanazt jelenti, mint a Budai vár esetében a rétegek (persze nem ilyen számozással): milyen korból származik. Hiszen a Budai várban is több történeti kor elevenedik meg egyszerre, sosem látunk egy olyan képet, amit pl. egy ember láthatott ötszáz éve. Amolyan vegyesfelvágott.

  A látogatóközpontból egy teraszra jutunk fel (törökül: Truva Seyir Terasi), és ha még nem akadt el a lélegzetünk, akkor itt biztosan el fog. Egy félkör alakú terasz, kilátással a trójai síkságra, a trójai régészeti parkra, miközben a háttérben hömpölyög békésen a Szkamandrosz folyó, amit ma a törökök Karamenderesnek neveznek. Az élő homéroszi táj! A terasz félköríve pedig a török finom ízlésnek megfelelően brüsztökkel van ékesítve, hogy miközben időutazást teszünk Homérosz világába, a héroszok portréja segítse a szellem szárnyalását. Maga Homérosz, Odüsseusz, Praimosz, Hektór, Párisz, Ajász, Szarpedón (igen, a törököknek is nagy kedvence, nem csak nekem!), Patroklosz és Helené szépen faragott mellszobra néz velünk együtt a ragyogó ég alatt a trójai síkságra. Hát kell ennél több csoda a világban?