A legendás Pápai-Páriz-féle latin szótár
címképén a bal oldalon magát a szerzőt láthatjuk, amolyan realisztikus
ábrázolásban, ami egészen megszokott dolog, hogy a szerző portréja is helyet
kap a könyvben. A jobb oldalon viszont egy első látásra nem is túl izgalmas
képet láthatunk, amit minél tovább nézve rájövünk, hogy valójában egy igen
furcsa képpel van dolgunk. Egy hölgy ül egy asztalkánál, amolyan múzsa-szépségű
hölgy, ráadásul babérkoszorúja is van, tehát mindenképp éteri lény. Kényelmesen
és otthonosan létezik a könyvekkel megrakott elegáns karmos asztal kis
világában, feje felett boldog puttók lengetik a zászlót, melyen a nagy mű címe
lobogva hirdeti az olvasónak a híres latin szótárt. A hölgy lúdtollat tart
kecses kacsójában, írásra kész, feszült figyelem és egy kis játékosság
tükröződik az arcán. A másik kezében, a balban, amelyikkel nem ír, egy
sarkantyút tart. Múzsa és sarkantyú?!? De mégis, ki ő, aki egy egész oldalt
kapott a szótár címképében?
A választ természetesen senki sem tudja
biztosan. Egy anekdota szerint az öreg Páriz megvakult, így ő maga már nem
írhatta meg a szótárát, ami tényleg veszteség lett volna a világnak. Szóval az
anekdota szerint a vak Páriz a feleségének diktált – vagyis fejből mondta
tollba oldalbordájának gyakorlatilag a szótár nagy részét - és az asszony szorgalmasan írt. Amikor
végzett a diktált résszel, megrázta a sarkantyút, jelezvén, hogy Páriz
folytathatja a diktálást. Annyira meghökkentő, hogy még igaz is lehet!
A szótárral 1708-ra készült el, ez az
eredeti Szenczi Molnár Albert-féle szótár kibővítése. Ez a kiadás, amelyben a
felesége képe is szerepel, az 1767-es kiadás, érdekessége, hogy a szótár
anyagát Bod Péter egészítette ki a magyarországi latin nyelvhasználati
sajátosságokkal. Vagyis ez a szótár nem „csak” egy latin szótár, hanem a magyar
nyelvtörténetnek is egy fontos állomása!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése