Tankönyvmustra: A New Latin Primer

   Oxford University Press, 2016. A szerzők Mary C. English és Georgia L. Irby. Ugyanezen a címen, a New Latin Primer 1933-ban is megjelent egy könyv a Chocago University Press gondozásában (a szerzők: Mima Maxey és Marjorie J. Fay). A közel 700 (!) oldalas könyv alapos elmélyülést ígér a latin nyelv szerelmeseinek, bőséges költészettel és kultúrával.

   A nyelvtan elméletet és a nyelvtörténetet is angolul mutatja be, vastag nyelvészeti terminusokkal, ezért aki ebbe a könyve vágja fejszéjét, készüljön fel alaposan mind az angol nyelvből, mind nyelvészetből. Érdemes jól tájékozódni a nyelvi jelenségek világában, bár az alapos latin tudás alapos nyelvészeti ismereteket is megkövetel. Lelkesítésként mondom, hogy ha egyszer átrágod magad ezeken a dolgokon, más nyelv tanulásánál már kedves, régi ismerősként üdvözölheted a nyelvtani terminusokat, ami egy hallatlan nagy előny a nyelvtanulásnál, legyen szó élőről vagy holtról.

   Kis kitérőként hadd említsem meg az egyik kedvenc fejezetemet az angol nyelvkönyvekben: a kiejtés kérdése. Mi magyarok úgy általában nem csinálunk gyilkos vitákat a latin helyes kiejtésének kérdéséből, ezért ez most egy kicsit bizarr kitérő lesz. A világ nyugatabbi felén (ahol kolbászból van a kerítés) és főleg Amerikában, a kiejtés egy fontos dolog, jellegzetessége, sajátossága mind az egyénnek, mind egy közösségnek, mind egy régiónak. Jól van, nálunk is vannak nyelvjárások, de ott kint, ott sokkal komolyabban veszik ezt. És az angol anyanyelvűek köztudottan nem tudnak kiejteni keményebb hangzókat (lásd orosz). De viszont határozott elképzeléseik vannak a helyes kiejtésről. Mivel az angol nem metrikus nyelv, ezért a latin dallama -ami azt hiszem az egyik legmeghatározóbb tulajdonsága a nyelvnek – egy kicsit érthetetlen a számukra. Szóval a latint is „furcsán” beszélik. De határozottan kiállnak a saját vélt igazuk mellett. A latint már csak a Vatikánban „beszélik” hivatalosan, de ők nem foglaltak állást ez ügyben. Viszont ott a másik európai dinoszauruszunk, az ógörög, ami annyiban hasonlít a latinra, mi több, túlszárnyalja azt, hogy metrikus, dallamos, a szavaknak lejtése és emelkedése van, amitől az egész nyelv úgy hangzik, mintha énekelnék. És ez így is van jól. Nos, bár az ógörögöt (most csak így sommásan a halott görög dialektusokat nevezem így) a mai görögök ápolják, tanulják, művelik, beszélik (mit beszélik, énekelik), azt hiszem, rájuk hallgathatunk ógörög nyelvészeti kérdésekben. Az angol anyanyelvűek viszont következetesen valami teljesen más módon beszélik az ógörögöt. A görögöknek ez meg érthető módon nem tetszik. Már több ízben betámadták az amerikai egyetemeket, hogy amit ott ógörög címen tanítanak, az még viccnek is rossz, de ez cseppet sem tántorította el őket a magabiztos kijelentéstől, hogy náluk az igazság. Azóta is gyilkos viták zajlanak minden tudományos platformon (mintha olyan sok lenne az ógörögnek). Szóval egy kicsit ez a helyzet a latinnal is: mindenki úgy tudja, hogy csakis ő beszéli helyesen. Érdemes megnézni néhány videót a tubin, hogy különböző nemzetiségű latinisták miképpen mondják a latint...

   Ez a hatalmas könyv mindössze harminchat leckéből áll, ami azt jelenti, hogy nagyon tömény könyv. A nyelvtanra és az irodalomra koncentrál, vagyis általános római kulturális részek, fejezetek egyáltalán nem szerepelnek benne, csakis az irodalmi adalékok kaptak helyet. A fejezetek azonnal a tárgyalt nyelvtani jelenség boncolgatásával kezdődnek, elemezgeti, magyarázza, cincálja, majd következik a „latin szöveg”, ami a magyar nyelvű könyvekhez hasonlóan csakis auktorszövegek, tehát latin szerzők eredeti szövegei. Ovidius, Martialis, Caesar, Tacitus, Sallustius, Livius, satöbbi. Az első lecke még nem tartalmaz auktorszöveget, itt „csak” a pompeji feliratokból szemezgettek. Nagyon kevés szótározás van, inkább csak a problémás részekre koncentrál.

   Kezdő nyelvtanulóknak semmiképp nem ajánlanám, viszont egy alaptudás elmélyítésére kiváló könyv, hiszen tobzódik az auktorokban, fürdeni lehet a latin irodalomban. Fordítási feladatok bőséggel vannak, a végén pedig függelékként combos nyelvtani táblázatok. Magasabb szinten egy kiváló tankönyv, és a nyelvtan szerelmeseinek.