Az időmértékes verselésről

Az időmértékes verselés a hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozásán alapul. Rövid szótagnak tekintjük az olyan szótagot, amelyben egy rövid magánhangzó után csak egy mássalhangzó következik. Jele: ˘

Hosszú szótagnak tekintjük az olyan szótagot, amelyben a magánhangzó hosszú, vagy a magánhangzó után egynél több mássalhangzó következik. Jele: ‾

A kétjegyű betűvel írt hangok (sz, cs, ty, stb.) egy mássalhangzónak számítanak. A határozott névelő (a, az) egyaránt lehet hosszú vagy rövid, ez a költői szabadság, a poetica licentia kérdése.

Az időmértékes verselés alapegysége a versláb. A verslábak csoportosításának egyik szempontja az időtartamuk. Az időegység neve: mora. Megállapodás szerint 1 rövid szótag=1 mora, 1 hosszú szótag=2 mora. (A valóságos kiejtésben a hosszú szótag nem kétszer olyan hosszú, mint a rövid.) A leggyakrabban használt verslábak 3 vagy 4 morásak. A csoportosítás másik szempontja a versláb „iránya”, azaz a rövid és a hosszú szótagok milyen sorrendben fordulnak elő benne. Emelkedőnek nevezzük az olyan verslábat, amelyben elöl a rövid szótag, hátul a hosszú; ereszkedőnek nevezzük az olyat, amelyben elöl a hosszú és hátul a rövid van. Egy sorban általában vagy csak emelkedő, vagy csak ereszkedő verslábak fordulnak elő.

	3 morás	4 morás
emelkedő	Jambus  ˘ ‾	Anapesztus  ˘ ˘ ‾
ereszkedő	Trocheus  ‾ ˘	Daktilus  ‾ ˘ ˘

Vannak úgynevezett helyettesítő verslábak is, mégpedig ˘˘ (pyrrichius), ‾ ‾ (spondeus). Ezek a verslábak általában nem képeznek önállóan sort, csak helyettesítik a többi verslábat. (A spondeus 3 és 4 morás verslábakat egyaránt helyettesíthet, a pyrrichius inkább csak 3 morásakat szokott helyettesíteni.) Ilyen további helyettesítő verslábak még: ˘ ˘ ‾ ‾ (ionicus minore), ‾ ˘ ˘ ‾ (choriambus) és a ‾ ‾ ˘ ˘ (ionicus maiore). Mind a három 6 mora időtartamú.

A sorokat aszerint nevezzük el, hogy melyik versláb az uralkodó, a leggyakoribb bennük; ilyenkor a helyettesítő verslábakat nem kell figyelembe venni. A sor nevének másik elemét az adja, hogy összesen (a helyettesítő verslábakkal együtt) hány versláb található a sorban.

5-ös jambikus sor: ˘ ‾ |‾ ‾|˘ ‾|˘ ‾|˘ ‾|

6-odfeles jambikus sor: ˘ ‾| ˘ ‾ |‾ ‾ |˘ ‾ |˘ ‾ | ˘vagy‾

5-ödfeles anapesztikus sor: ‾ ‾ |˘ ˘ ‾ | ˘ ˘ ‾ | ˘ ˘ ‾ |˘ vagy ‾

A hexameter

A leggyakoribb, legnevezetesebb speciális verssorfajta. Neve görög eredetű, jelentése: hatmértékű. Hat verslábból áll, daktilusok és sponedusok fordulnak elő benne, az ötödik versláb mindig daktilus, a hatodik pedig spondeus. Például:

‾ ‾ | ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘ | ‾ ‾ | ‾ ‾ ˘ |‾ vagy ˘

Gépjárművezető-igazolványok kiadása.

(Devecseri Gábor: Levél Horatiushoz, avagy a fordítás művészete)

Choliambus vagy sánta jambus

‾ vagy ˘ | ˘ ‾ | ˘ ‾ | ˘ ‾ | ˘ ‾ | ‾ ‾ vagy˘

Tetrameter trochaicus

Trochaeusi négymértékes, azaz nyolc lábból álló vers. Például:

‾ ˘ | ‾ ˘ || ‾ ˘ | ‾ ˘ || ‾ ˘ | ‾ ˘ || ‾ ˘ | ‾ |

A pentameter

Olyan versfajta, amely két fél verssorból áll, az első fél verssorban két daktilus és egy fél versláb van, itt a daktilusokat helyettesíthetik spondeusok, a másik fél verssorban is két daktilus és egy fél versláb van, de itt a daktilusokat nem helyettesíthetik spondeusok. Például:

‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘ | ‾ || ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘| ‾

Tóth Gyula bádogos és vízvezetékszerelő.

(Weöres: Az éjszaka csodái)

A pentameter neve is görög eredetű, jelentése: ötmértékű. A kétszer két és fél a matematikában ugyan egyenlő öttel, a verstanban viszont nem...

Disztichon

A disztichon egy sorpár, amelynek első sora mindig hexameter, a második sora mindig pentameter. Például:

‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘ | ‾ ‾ | ‾ ‾ | ‾ ˘ ˘ | ‾ ‾ |

Bús düledékeiden Husztnak romvára, megállék;

‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘ | ‾ || ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘ | ‾

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

(Kölcsey: Huszt)

Anakreóni sor

Anakreóni sornak is nevezik a negyedfeles jambikus sort, mivel az anakreóni dalok hagyományos formája. Például:

˘ ‾ | ‾ ˘ | ‾ ˘ | ‾ vagy ˘

˘ ‾ | ‾ ‾ | ˘ ‾ |‾ vagy ˘

˘ ‾ | ˘ ‾ | ˘ ‾ |‾ vagy ˘

‾ ‾ | ˘ ˘ | ˘ ‾ |‾vagy ˘

Hendecasyllabus

A római költészet egyik kedvelt formája. A szó jelentése: tizenegy szótagos. A magyar költészetben is előfordul, főleg az antik költemények imitálásakor. Például:

‾ ‾ | ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ | ‾ ˘ |‾ vagy˘

Nem tart vissza folyó, s az ingovány sem.

(Janus Pannonius: Búcsú Váradtól)

Szapphói strófa

A költészeti hagyományban gyakori, hogy sajátos dallamú, meglehetősen bonyolult, sokféle verslábból rögzített verssorok és ezekből versszakok (=strófák) jönnek létre. Ezeket nem a bennük előforduló verslábak alapján nevezik el, hanem „szerzői” nevük van. A tapasztalat azt mutatja, hogy megjegyezni sem a verslábak alapján érdemes őket, hanem úgy, hogy megtanulunk egy szakasznyi ilyen strófában írott verset, és ennek ritmusképlete alapján ismerjük fel a formát. A szerzői nevek nem azt jelentik, hogy az illető költő „találta fel” a formát, csak azt, hogy nála gyakori. Ezek a strófák valószínűleg az indoeurópai nyelvek költészetének – amely énekelt versformákból állt – közös, legősibb dallamkincsét őrzik.

A szapphói strófa három szapphói és egy adóniszi sorból áll. Például:

‾ ˘ | ‾ ‾ | ‾ || ˘ ˘ ‾ | ˘ ‾ ‾

‾ ˘ | ‾ ‾ | ‾ || ˘ ˘ ‾ | ˘ ‾ ‾

‾ ˘ | ‾ ‾ | ‾ || ˘ ˘ ‾ | ˘ ‾ ‾

‾ ˘ ˘ |‾ ‾

Alkaioszi strófa

A sor első fele emelkedő, a második ereszkedő. Ez a nagy alkaioszi sor (más néven alkaioszi tizenegyes). Az alkaioszi strófa két nagy alkaioszi sorból, egy ötödfeles jambikus sorból és egy kis alkaioszi sorból áll. Például:

‾ vagy˘| ‾ ˘| ‾ ‾ || ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ |‾ vagy˘

‾ vagy˘| ‾ ˘| ‾ ‾ || ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ |‾ vagy˘

‾ vagy˘ | ‾ ˘ | ‾ ‾ | ‾ ˘ | ‾vagy˘

‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ | ‾vagy˘

Aszklepiádészi strófa

Nagyon sok változata van, ez csak egyetlen példa:

‾ ‾ | ‾ ˘ ˘ | ‾ || ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘vagy‾ |

‾ ‾ | ‾ ˘ ˘ | ‾ || ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘vagy‾ |

‾ ‾ | ‾ ˘ ˘ | ‾ || ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘vagy‾ |

‾ ‾ | ‾ ˘ ˘ | ‾ || ‾ ˘ ˘ | ‾ ˘ ˘vagy‾ |