Azt hiszem bátran elmondhatjuk, hogy a fiút, aki a mesék nyomába eredt, úgy hívták Heinrich Schliemann. Az ő korában a trójai háború nem számított többnek egy izgalmas mesénél, egy legendánál, amiben biztosan voltak, hogy nem igaz. Ez egy érdekes kérdés, hogy az évezredek során hogyan vélekedtek a homéroszi eposzokról: a kortársak történelemnek tekintették, valóságnak, aztán idővel átköltözött a legendák világába, majd a mesék banalitásába süllyedt...és jött Schliemann, aki bebizonyította, hogy igaz. Schliemann kutatása óta számtalan vizsgálat, feltárás, pontosítás történt, és a hálátlan utókor mit sem szeret jobban, mint lebecsmérelni a zseniket, de bárhogyan is fáj, hogy egy amatőr, műkedvelő régész bebizonyította a trójai háború igazát, sajnos ez a helyzet. Fogadjuk hát el, hogy ez a fantasztikus ember bár tévedett a részletekben, de összességében igaza volt. Trója létezik, a trójai háború pedig megtörtént.
1822-ben született Neubukowban (Németország), az éelte nagy részét kemény munkával töltötte, hogy megvalósíthassa a gyerekkori álmát, vagyis megkeresse Tróját. Számára valahogy evidens volt az első pillanattól kezdve. Már a kortársai is lelkesen ostorozták, de érdemes elolvasni a könyveit, mert a hihetetlen szenvedély, erő és kitartás ma is erőt ad az olvasónak. Fantasztikus ember volt, megelőzte saját korát. A hibák elemzésén túl legfőbb ideje, hogy az értékeire és az eredményeire koncentráljunk. 1890-ben halt meg Nápolyban, de Athénban temették el. Méltó síremléke ma is áll az athéni temetőben.
A síremléket Ernst Ziller tervezte, és mi sem illik jobban a görög kultúra szerelmeséhez, mint egy klasszikus görög templom mása. A frízen maga Schliemann is feltűnik, amint a mükénéi ásatásokat vezeti.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése