A Philostratos-korpusz a reneszánsz nagy felfedezései közé tartozott. Miként Bonfini előszavából megtudjuk, a görög eredetit Taddeo Ugoleto adta a humanista kezébe Bécsújhely ostroma során. Bonfini a fordítást három hónap alatt készítette el kisebb baráti köre értő figyelme kíséretében. Leginkább az első művet ajánlja Mátyás figyelmébe ezzel a különös sommázattal: "ha mérlegeld a görög és trójai hősöket, könnyen be fogod látni, hogy sokkal inkább adóztak a hazugságnak, mint az igazságnak." Bonfini szerint Mátyás még a trójai háború résztvevőinél is nagyobb nevet szerzett ausztriai győzelmeivel. A homéroszi hősökről szóló dialógus funkcionálisan tehát exemplumként (példaként) szerepel a korpuszban, annak a Mátyás-dicsőítésnek az eszköze, amelyet a fordító az előszóban is megfogalmazott.
A dicsőítő előszó kulcsszerepet játszik az összeállításban. Benne Bonfini Bécsújhely bevétele alkalmából laudálja az uralkodót, bemutatva az ostromot és az azt követő diadalmenetet. A kettős díszlap pompás díszítése is ehhez kapcsolódik. Az ikonográfiai programot a laudáció klasszikus retorikai szabályai szerint szerkesztették, az uralkodó hadi és béke idején felmutatott erényei egyaránt helyet kaptak benne. Kétségtelenül a háborús erényekre esik a nagyobb hangsúly. A kettős díszcímlap jobb oldalán az iniciáléban magát a diadalmenetet látjuk. Az oldal sarkaiban felül minden bizonnyal a szerző (balra) és Bonfini (jobbra), lent pedig talán Corvin János herceg (jobbra), vele szemben pedig jegyese, Bianca Maria Sforza látható. A kettős díszcímlap bal oldalán körben antikizáló éremportrékban kultúrabarát és a háborúban jeleskedő római császárok, hadvezérek sorakoznak. Hadrianus (balra lent), Nero (balra fent), Germanicus (jobbra fent), Faustina, Marcus Aurelius felesége (jobbra lent). Köztük foglal helyet Mátyás a bal oldali bordűr közepén. Vele szemben, a jobb oldali bordűrben Lorenzo Medici híres antik karneol intaglióját (alakos díszű mintás drágakő) látjuk, amely a fuvolajátékával a barbár tobzódást képviselő Marsyas szatír és a lantján tiszta, emelkedett muzsikát játszó Apollón isten zenei versenyét ábrázolja. (A verseny Apollón győzelmével végződött, az isten megnyúzta Marsyast, azaz a tudomány és a művészet legyőzi a barbárságot.) Mátyás kulturális erényeit képviseli maga a könyvtár is, melyről említés esik a bal oldali címlap tartalommutatójában Corvina Bibliothecaként. A kódex díszítése a budai műhely kisebb mestereire is nagy hatást gyakorolt, munkáikhoz gyakran merítettek belőle. (Zsupán Edina)
A kódexet az Országos Széchényi Könyvtár őrzi, digitalizált verziója megtekinthető a corvina.hu adatbázisban! A kódex 1487-1490 között készült Budán, pergamenre.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése