Interjú Kerényi Károllyal 1942-ből

Érdekes új tudományos

együttműködés a modern lélektan

és az antik világ kutatásai között

Beszélgetés dr. Kerényi Károly professzorral, a szegedi egyetem ókori vallástörténészével Zürichben és Bázelben tartott előadásairól

 

(A Délmagyarország munkatársától) A közelmúltban dr. Kerényi Károly, a nemzetközi nevű kiváló ókori vallástörténészeti kutató, a szegedi egyetem klasszikus filológus professzora hat hetet töltött Svájcban, ahol több nagy figyelmet keltett előadást tartott, és ahonnan most érkezett vissza Szegedre, hogy előadásait továbbfolytassa a Horthy Miklós-egyetemen. A professzor rendkívül értékes eredményeket ért el a görög szellemiség, mitológia és vallástörténet új magyarázata és megfejtése terén, éppen ezert hívták meg a mai háborús időkben újabb előadások tartására a legelőkelőbb svájci tudományos társaságok és éppen ezért keltettek előadásai rendkívüli érdeklődést a semleges Svájc szellemi életeben. A „Basler Nachrichten" most ideérkezett száma „Platonizmus és antik misztériumok" címen rendkívül meleghangú részletes beszámolóban méltatja a szegedi professzor kutatásait és svájci előadásait. Dr. Kerényi Károlyt három meghívás szólította Svájcba, a Bázeli Filozófiai Társaság, a Zürichi Pszihologiai Egyesület, ezenkívül a nemzetközi szellemi életben jól ismert Eranos nevű pszichológiai és vallástörténeti organizáció kérte fel egy szemináriumi előadássorozat tartására új kutatásairól „Antik misztériumok" címmel.

   A Délmagyarország munkatársának alkalma volt beszélgetni hazatérése után Kerényi professzorral, aki rendkívül érdekes és a szellemi nyilvánosság legszelesebb rétegeit is méltán érdeklő ismertetést adott kérésünkre a mai háborús időkben különös jelentőseggel bíró svájci előadásokról. A magyar tudós svájci meghívása annál értékesebb és figyelemreméltóbb, mert bár Svájc változatlanul őrzi hagyományos semlegességét, ám ez a három népből alkotott kis állam az Alpesek koszorúi között is kénytelen érezni az európai háború nehézségeit. Svájcban is be kellett vezetni n különböző élelmiszerjegyeket, a svájciaknak is le kellett mondaniok híres és gazdag nyugalmas jóletükről, de a kis ország szellemi élete változatlanul dolgozik, tovább fejlődik, sőt a mai időkben különleges szerepet tölt be Európa szellemi munkájába. Ebben a meggondolásban különös jelentősége van a szegedi professzor előadásainak, amelyekben alkalma volt ismertetni a svájci tudományos nyilvánossággal kutatásainak új eredményeit. Az előadásokról Kerényi Károly professzor a következőket mondotta a Délmagyarországnak:

— A bázeli és zürichi előadások mellett fontos jelentőségűnek mondható az az előadássorozat, amelyet az Eranos rendezésében tarthattam az antik misztériumokról. Első alkalom volt, hogy pszichológusokból, főképpen pedig idegorvosokból és hivatásos lélekbúvárokból álló zárt körű, de nem kisszámú hallgatóság előtt az antik mitologiai kutatások újabb eredményeiről lehetett beszámolni, úgy, hogy ezek az eredmények elősegítették a legmodernebb pszichológiai kutatásokat is. Értékes útmutatásokat kaptunk arra, hogy hogyan lehet majd az antik világ kutatásainak eredményeit értékesíteni a legmodernebb lélektan számára. Talán elmondhatjuk, hogy ha a viszonyok meg fogják engedni, egészen messzemenő együttműködés lesz lehetséges a pszichológiai és a mitologiai kutatás között.

— Az előadásokon — folytatta Kerényi professzor — a hallgatóság zöme orvosokból adódott, de szép számmal voltak klasszikus filológusok is, ami nálunk még szokatlan jelenség. Kiderült, hogy a híres Jung professzori által kidolgozott pszichológiai módszer és az általam képviselt mitologiai módszer fedik egymást oly mértékben, hogy minden külön megegyezés nélkül is ez a két tudomány egymást megérthette. Ennek a felismerésnek hangot adott az előadásokon jelenlevő Jung professzor is.

   E módszerek lényegéről és a két tudományág kapcsolatáról Kerényi professzor ezután ezeket mondotta:

— Ez az új eljárás a felismert ősképeket és a lélekben felmerülő ősképeket nem felbontani igyekszik, hanem egy pontos természettudományos egzaktságú megfigyelőmódszerrel megragadni, leírni, megvilágítani minden oldalról és úgy venni őket, mint adottságokat. Ilyen például egy gyermekkori isten képe. Nem kell részletezni, hogy milyen szerepük van a különböző gyermek-isteneknek az ókori vallásban, de ugyanúgy felmerül függetlenül a vallásos elképzeléstől álmokban, víziókban, minden idők lelkivilágában és mindenütt valami áldásos, megnyugtató, boldogságra utaló jelentése van. Az 'Isteni gyermekről' szólt egyik munkám is, amit Jung professzorral együtt adtunk ki. Egy másik ilyen őskép, egy isteni nőalak, aki egyszemélyben anya és leány. ,,Das Göttliche Mädchen" címen közös munkát adtunk ki. Ennek a mitologiai alaknak egyik aszpektusa Hekate neven ismeretes a görögök előtt, Hekate a nőiségnek az a formája, amelyben a nő mintegy szerves kapcsolatban van a rajta keresztül megszületendő szellemvilággal. A zürichi előadásokon részben ezzel a Hekate-kérdéssel és Hekate misztériumaival is foglalkoztam.

   Kerényi professzor azzal fejezte be szavait, hogy a most megkezdődött kapcsolat, a modern pszichológiai és mitologiai kutatások további fejlődés és felismerések előtt állanak, amelyeket éppen úgy tovább munkálnak a lélekkutatók, mint az antik görög szellemiség tudósai. Éppen az új tudományos párhuzam és kapcsolat szempontjából kell értékelni a szegedi professzor svájci előadásait. Most újabb kutatások fogják megvilágítani ezeket a szellemtörténet számára eddig ismeretlen és oly értékes kérdéseket.

Amikor két szellem találkozik: Szerb Antal és Kerényi Károly

Ez a cikk a Délmagyarországban jelent meg, 1942. áprilisában.