Mint oly sok mindenben, Pannonia Provincia megszületésének pontos dátumában sem értünk egyet. És noha temérdek régészeti lelet és írásos emlék van a birtokunkban, a római foglalás kérdése mind a mai napig heves viták tárgyát képezi kis hazánkban. De lássuk a legelterjedtebb nézetet!
1.) i. e. 16-15-ben Nyugat-Pannonia katonai elfoglalása (Noricum annektálása a birodalomba)
2.) i. e. 13-9: a Dráva és a Száva közötti területek megszállása
3.) i.sz.1.század közepe: Északkelet-Pannonia bekebelezése
Viszont a Dunántúl északkeleti része úgy tűnik, hogy még Augustus idejében is ismeretlen, feltérképezetlen zóna volt. Talán a Caesar által is említett nagy Hercyniai erdő része volt, amit még az igen alapos római légiók sem tudtak felderíteni. Mindenesetre a Pannonia nevet Vespasianus alatt kapta meg ez a terület, a korábbi Illyricum Inferius. Aquincumot i.sz.89 körül alapították és 106-tól kezdve a 4.század végéig Alsó-Pannonia központja. A 4.század elején az egyre veszélyesebb határzónákból a provincia belsőbb részeibe húzódtak, és az 5.század elejére az aquincumi polgárvárost már elhagyták a római lakói. Persze lakott maradt, csak teljesen más népek által: megindult a germán betelepülés. 433-ban pedig egy szerződés értelmében Pannonia területét átadták a hunoknak. De ne szaladjunk ennyire előre!
Szóval megérkeztek a római csapatok a Dunakanyarba, a mai Óbuda területére, és létrehozták a katonai városukat, ami mellett hamar kivirágzott a polgárváros is. A Duna vonala természetes határvonalat jelentett a római és a nem-római területek között. Római, amit az uralmuk alatt tartottak, és ami nem római – az barbár. Különféle népek éltek a Duna keleti oldalán, néhányukat – akik összetűzésbe kerültek a római birodalommal – név szerint is ismerünk. Ezekkel a népekkel gyakran fegyveres konfliktusok alakultak ki, de a leletek tanúsága szerint élénk kereskedelem is zajlott a térségben. A Duna vonala határ lett, és mint ilyen, védelemre szorult. Ez a LIMES, a határ, vagy RIPA PANNONICA, a vízi határ.
A Duna mindkét oldalán sűrűn erődöket és őrtornyokat találunk, végig a folyó egész vonalán. Ezek nagy része ismert, feltárták, kutatták. Egy részük teljesen megsemmisült, néhányuk pedig egy építkezésnek köszönhette a feltárását – és a végleges bukást vagy enyészetet is. Ilyen a csillaghegyi őrtorony is, amelyet a nemrég felújított csillaghegyi strand főmedencéje alatt találtak meg.
Az őrtornyot Frigeridus Dux (374-375) építtette, ő a tartomány katonai elöljárója. A torony maga viszonylag kicsi, kívülről 8,2x8,2 méteres, belülről 5,8x5,8 méteres. Az ásatásról készült feljegyzések eltűntek, és gyakorlatilag csak néhány jegyzet és fénykép maradt fenn róla. Nagy Lajos ásta ki 1934-ben, az OKH) Országos Központi Hitelszövetkezet) weekendháza építésekor. Az őrtoronyban alig találtak valamit, így Nagy Lajos szerint a visszavonuláskor kiürítették. Ellenben más őrtornyokban (BURGUS) vagy kiserődökben (PRAESIDIA) tűzvész nyomait találták, és volt, ahol az egész tetőszerkezet beszakadt. Az őrtornyot nem használták tovább, köveit széthordták és új épületek építésére használták fel, például a közeli középkori templom építéséhez is ennek az erődnek a köveit használták fel.
2016-17-ben új ásatásra került sor, így kiderült, hogy az őrtorony előtt már volt azon a helyen valamiféle római kori épület: talán épp az őrtorony korábbi, fából épített elődje. Sok őrtornyot építettek át kő-őrtoronnyá, amikor a barbár fenyegetések egyre komolyabbá váltak.
Az őrtorony-építések idejében Rómában Commodus császár uralkodott. Ekkor Pannoniában 4 legio, 12 lovas (ala), 26 gyalogos (cohors) alakulat és hajóhad (classis)állomásozott, tehát Róma nem vette félvállról a határvédelmet. Aquincumban a Legio II Adiutrix állomásozott és építkezett, az ő téglabélyegük került elő rengeteg helyről. Tagja például Titus Aelius Iustus víziorgona-zenész is, Aelia Sabina énekesnő férje.
Ám hiába a szervezett határvédelem, a barbárok jöttek és elfoglalták Pannoniát, beköltöztek a rómaiak városaiba. Innen ered a régi legenda is, miszerint Óbudán volt Fehéregyház, és a katonavárosi amfiteátrum lett volna Attila vára. Ez a hoax Bonfinitől ered és évszázadokon át tartotta magát. Tehát a népmozgások megindultak, bedarálták a római kultúrát Pannonia Provinciában, ám a mini-őrtornyot az újkori végzet érte el: előbb weekendház, később strandfürdő épült a területén.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése