A nagy homéroszi kérdés, hogy egyáltalán tényleg élt-e Homérosz, ha élt, akkor valóban akkor élt, és ha élt is akkor élt is, akkor tényleg ő írta a világirodalom két legcombosabb darabját? Hosszú idők óta folyik róla a vita, mindkét oldalon vaskos érvek sorakoznak. Tanult emberek esnek egymás torkának, ha Homéroszról van szó, szóval nagyon kényes területre érkeztünk, óvatosan minden kinyilatkoztatással! A személyes véleményem szerint igen, igen és igen, de ne hallgassatok rám, inkább lássuk mit mondanak a tudósok! Az itt felsorolt igenek és nemek, sőt minden, amit itt szerepel, egy morzsányi szeletkéje a Homérosz-kérdésnek. Tekintsétek amolyan ízelítőnek, hogy merre tovább.
Fő érvek, hogy NEM Homérosz írta a két eposzt:
=> d'Aubignac (XVII. század): a trójai háború sok történetből tevődik össze, sok „Homérosz” meséjének összeszövése az Iliász
=> Fr. Schlegel: több költő közös munkája
=> Lachmann (XIX. század): a sok különböző dal az idők folyamán magától állt össze egésszé, egységessé
=> E. Beth: „Homérosz nem egyedi személy, hanem személyfölötti szellem, amely az Iliász seregnyi tényleges szerzőjéből sugárzik”
Fő érvek, hogy IGEN, Homérosz írta az eposzokat:
=> az eposzok művészi osztatlansága
=> szerkezeti egység (mármint a két eposz külön-külön, önmagában egységes)
Homéroszról valójában nem tudunk semmit, és amit mégis tudunk, azok az adatok is ellentmondásosak (ha úgy érzed, hogy ez egy kicsit zavaros, akkor jó úton jársz, hogy belevessz a homéroszi-kérdésbe. Igen. Zavaros.). Hét görög város is büszkén vallja a nagy költőt magáénak: Rhodosz, Szmirna, Kolophon, Szalamisz, Khiosz, Argosz és Athén. A későbbi korok tudósai ezt a kört a leszűkítés helyett tovább bővítették:
=> Arisztotelész szerint Iosz
=> Antipatrosz szerint Theszzália
=> Szuidasz (bizánci író, i.e.2. század) egy csomó helyet nevez meg, mint lehetséges szülőhely: Kümé, Troasz, Lűdia, Itakha, Knósszosz, Mükéné, Egyiptom és Babilon
=> Egy fennmaradt felirat pedig nagyvonalúan elintézi a kérdést: „Homérosz hazája a végtelen ég volt, anyja pedig nem halandó földi asszony, hanem Kalliopé.”
Homéroszról (akivel kapcsolatban tehát már az ókorban sem volt egyetértés) több életrajz is született:
=> klázomenaei Artemón (feltehetően tőle származik a legrégibb Homérosz életrajz, csak sajnos egyetlen mondat maradt fenn belőle)
=> Herakleidész (i.e.4. század, Platón tanítványa) két egész könyvet is írt Homéroszról, de egyetlen mondatát sem ismerjük
=> az alexandriai könyvtárosok találtak néhány szemelvényt régebbi szerzők műveiből, de ez a dolog is megmaradt a találgatás szintjén (hiszen se gyűjtemény, se könyvtár)
=> egy-egy Homérosz életrajzot Hérodotosznak és Plutarkhosznak is tulajdonítanak, de ezekről kiderült, hogy nem tőlük származnak
=> a delphoi Püthia szerint pedig Homérosz Télemakhosznak és Nesztór lányának, Plükaszténak volt a fia
Mikor élt Homérosz? Mert ha élt, akkor a következő kérdés, hogy mikor. És különben is, az is kérdéses, hogy mikor volt a trójai háború. Tessék kérem, a világban minden bizonytalan...
=> Thuküdidész lazán elintézi: „a trójai háborúnál sokkal később élt...” na de mégis mikor?!?
=> Hérodotosz konkrétabban fogalmaz: „nem később élt, mint 400 évvel ezelőtt” tehát szerinte az i.e.9.században
=> Arisztarkhosz és Kratész Homérosz életét az i.e.11.századra datálják
=> Eratoszthenész szerint az i.e.10-11.század környékén élt
=> Theopomposz viszont az i.e.7.században helyezi el Homéroszt, szerinte Arkhilokhosz kortársa volt
=> Euphorión is az i.e.7.századba teszi Homéroszt, de szerinte Gügész kortársa volt
=> Úgy tűnik, az antik írók egy dologban értenek csak egyet, ha Homérosz koráról van szó: abban, hogy biztosan NEM a trójai háború ideje alatt élt (bármikor is történt az a fránya trójai háború...).
Lássuk azokat a műveket, amelyeket valamikor (tévesen vagy nem), valaki Homérosznak tulajdonított!
=> MARGÍTÉSZ (eposz)
=> THÉBAISZ (a thébai háború eposza)
=> KIS ILIÁSZ (ezt állítólag egy Tesztoridész nevű költő elvitte Khiosz szigetére és a sajátjaként publikálta)
=> KÜPRIA (eposz) azokkal az eseményekkel foglalkozik, melyek a trójai háborúhoz vezettek
=> ILIÁSZ
=> BÉKA – EGÉR HARC (ez a hősi eposzok tréfás paródiája)
=> ODÜSSZEIA
=> további ötven kisebb költemény, himnuszok (mint például a Homéroszi himnuszok című gyűjtemény)
Összefoglalva nem egyszerű a kérdés, már az ókori tudósokat is tüzelte a kérdés, hogy ki is volt Homérosz. Bárhogyan is, az Iliászt és az Odüsszeiát az ókorban felülmúlhatatlan költői alkotásnak tartották, amit fölösleges bírálni, sokkal hasznosabb ismerni és megtanulni. Zóilosz az i.e.4.században egy könyvet írt Homérosz ellen, aminek köszönhetően hihetetlen megvetéssel sújtották, gúny tárgya lett és a kritikusai gyakorlatilag ízekre cincálták. Persze az alexandriai tudósok (akik kommentárokat írtak mindkét eposzhoz) felfedeztek egy sereg ellentmondást a műben, de úgy vélték ennek oka a szöveg rossz megőrzése lehet, vagy a későbbi korok önkényes betoldása, tehát nem az eredeti szöveg rossz, és a hibák nem a költő létezését kérdőjelezik meg. A modern kor embere szeret bizonyos zászló alatt felsorakozni, hiszen szeretnénk a világot feketében és fehérben látni, mivel az olyan egyszerű lenne, ha mindent be lehetne szorítani egy skatulyába. Homérosz minden, csak nem besorolható, nem eldönthető és nem kategorizálható. Homérosz egy kicsit az irodalom szent grálja: mindenki tud róla, szinte ismerjük, de valójában semmit sem tudunk róla. Tehát a mai Homérosz-kérdés kutatói is táborokat alapítottak maguknak: az ANALITIKUSOK szerint a költemények különböző szerzők munkái, míg az UNITÁRIUSOK szerint mindkét eposz Homérosztól származik és harmadik táborként a CHORIZONISTÁK, akik csak az Iliászt illetően ismerik el Homérosz szerzőségét. És akkor még ott vannak az említett egyéb munkák is...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése