Múzsák

 Kalliopé (Szép szavú): az elbeszélő költészetben az ékesszólás Múzsája. A többieknél valószínűleg magasabb rendű (Hésziodosznál az első mind között. Kezében könyvvel és aranykoronával övezetten, de igen gyakran „zilált hajjal, fején babérkoszorúval ábrázolják”. Orpehusz Kalliopétól született, apja Oiagrosz, s talán Rhészosz is Kalliopé gyermeke.

Kalliopé leggyakrabban az erdőkben tűnik fel, ott énekel vagy játszik fuvoláján.

Kleió (Híres): a történetírás Múzsája. Babérkoszorúsan ábrázolják, állva vagy ülve, mellette egy állványon vagy ládában könyvek: máskor jobb kezében trombitát, bal kezében könyvet tart. Mivel Aphrodité és Adónisz szerelméről mindenféle csúfságot terjesztett, az istennő büntetésül emésztő szerelmet ébresztet benne Magnétész fia, Pierosz iránt, akitől fia is született, Hüakinthosz.

 

Erató (Szerelmes): a lírai költészet és az erotika Múzsája, nevét az utóbbi szóból kapta. Derűs, vidám alak, fején rózsakoszorúval; jobb kezében lantot, a balban pengetős hangszert (kicsiny lürát) tart. Apollóniosz Rhodiosz az Argonautika elején Eratót idézi meg a harmadik énekben, hogy megtudja tőle, hogyan szerezheti meg Iaszón az aranygyapjút. Egy további hagyomány szerint Erató fedezte fel a geometriát.

 

 

Euterpé (Örömet nyújtó, Gyönyörködtető): korábban a boldogság és a gyönyör, majd a zene Múzsája volt. Fején koronával ábrázolják, fuvolán játszik, körülötte sok más hangszer. Sztrümón folyamisten beleszeretett, és szerelmükből született Rhészosz, a thrákok későbbi, Trója alatt tragikus sorsra jutott királya.

 

Melpomené (Daloló): a tragédia Múzsája. Méltóságteljes megjelenésű nőalak, kezében jogart, máskor kardot vagy Héraklész buzogányát tartja. Horatius gyakran megénekelte: neki köszönhette, hogy költővé lett.

 

 

 

Polühümnia (Himnuszokban gazdag, Sokhimnuszú): a himnuszok, az elégiák és a retorika Múzsája. Hosszú, fehér ruhában és mélyen elgondolkodó arccal jelenik meg; gyakran anyjával, Mnémoszünével azonosítják.

 

 

Terpszikhoré (Táncos kedvű, Táncokban örömét lelő): a tánc Múzsája. Átszellemült arccal, kezében lantot tartva, általában tánc közben ábrázolják. Úgy tartják, hogy ő a Szirének mamája.

 

 

Thaleia (Virágzó): „a domború hátú lant ismerője”, a komédia Múzsája. Borostyánból font koszorút visel, kezében maszkot és pásztorbotot tart. Ő őrködik a földművelésre vonatkozó tudnivalók fölött: eredetileg minden bizonnyal a paraszti élethez kapcsolódó ihlető tevékenységek Múzsája volt. Apollónnal való szerelmi kapcsolatából születtek a Korübaszok.

 

 

Uránia (Égi, Mennyei): a csillagászat Múzsája. Kékbe öltözött, csillagokkal koszorúzott nőalak, egyik kezében botot, a másikban a Földet tartja. Néha mérőeszköztök társaságában ábrázolják. Mondják, hogy Apollónnak ő is a kedvese volt, tőle született Linosz, az énekmondó. Dionüszosz is elcsábította, tőle született Hümenaiosz (Nász).