„Egyébként a házépítésben megnyilvánuló fényűzéssel kapcsolatos és együtt jár vele a berendezési tárgyak kérdése is: a kerevetek, asztalok, ágyak, kelyhek meg sorolhatnánk még, mi minden, amelyek fölötte vannak a szükséges mértéknek, és meghaladják életszükségleteinket: az elefántcsontból és ezüstből, vagy – Zeuszra is! - aranyból készült kerevetek, a hasonló anyagú asztalok, a bíborral meg egyéb nehezen beszerezhető színezékkel megfestett takarók, az aranyból és ezüstből készült kelyhek, meg az ezüsttel és arannyal fényűzésben versengő márványból és márványszerű kövekből megalkotott tárgyak. Igény van mindezekre, jóllehet a szalmakerevet sem kínál rosszabb fekvést, amikor asztalhoz heveredünk, mint az aranyból és elefántcsontból készült, és a bunda tökéletesen megfelel takarónak, úgyhogy semmi szükség bíborszínű vagy föníciai bíborral megfestett ágyneműre. Enni meg nyugodtan ehetünk faasztalról, ne kellejen már aranyasztal után sóvárognunk, és inni is ihatunk – Zeuszra is! - cseréppohárból (…)”
A divat nagy úr. A majmolás még nagyobb. Ha az ismerősöknek van szép bútora, akkor nekem is kell. Hiszen hogyan fogadok így vendégeket? Mit fognak szólni a barátaim, ha meglátják, hogy szedett-vedett a lakásom? Ha meglátják, hogy nem vagyok olyan tehetős, mint ők, nem fognak elfogadni?
Emberek vagyunk, a belénk kódolt versenyszellem ezen a téren is kiütközik. Amink van, azt a másokéhoz hasonlítjuk. Amink van, azt a mások dolgainak viszonyrendszerében ítéljük meg, hogy értékes-e számunkra, vagy nem. Ritkaságokkal rendelkezni különlegességet jelent, kiváltságot. Másfelől emberek vagyunk, tehát megvan bennünk a képesség arra, hogy felismerjük a dzsungelből bennünk ragadt ösztönök maradványait és küzdjünk ellene.
A jó élet egyik fontos része a tudatosság. Felismerni a helyzetet, hogy milyenek vagyunk, hogy mit miért teszünk, és változtatni azon, ami rossz, és megerősíteni azt, ami jó. A fogyasztói társadalom és a kontrollálatlan igények kapcsán van egy nagyon fontos dolog, amit kevesen gondolnak végig. A legfőbb kérdés, amikor a „szükségleteidet” eteted, hogy feltedd a kérdést, hogy valóban szükséged van-e arra az ikeás takaróra és kaspóra. A válasz, ha őszinte leszel magadhoz, a legtöbb esetben NEM lesz. És ha nincs szükséged rá, akkor meg minek? Minek rabolod el az életed értékes perceit egy olyan dolog hajkurászásával, amire valójában nincs szükséged? Miért engeded, hogy a mesterségesen generált vágyak elvegyék az idődet, a figyelmedet, az életedet? Vagy ennyi lenne az élet, lakást csinosítgatni, új vackokkal megtömni és a tapéta színén meditálni a legszebb tavaszi napokon? Nem. Ne engedd, hogy elvegyék tőled az életed. Lehet, hogy lesz másik, de ez itt és most biztosan a tiéd. Tömik az elménket mindenféle felesleges dologgal, körbebástyáznak haszontalanságokkal és felesleges dolgokkal, hogy rabszolga legyél, egy jól beidomított fogyasztó, aki vágyakozik azon dolgok után, amit felmutatnak neki, és megveszi azokat a dolgokat, amiket értéknek kiáltanak ki. Ne engedd. Ember vagy, gondolkodó lény. VAN választásod. És a választás nem azt jelenti, hogy a gazdag kanapé-kínálatból kiválasztom a nekem tetsző színt. A választás valami olyasmi, amit Mark Renton a Trainspottingban fogalmazott meg a mai korra abszolút illő, beteg és kitekert módon: válaszd az életet. Válaszd az életet, és amit ma tehetsz, hogy ne vegyél részt a majomjátékban. Nem az az érték, amit felmutatnak. Nem az a hasznos, amit megmagyaráznak, hogy nem élhetsz nélküle. Nem az a szép, amit a tömeghipnózis sugall.
A hasznos berendezései az életednek nem kérnek figyelmet. Nem kell velük foglalkozni. Musonius még nyilván a bútorok alatt valóban a fizikai lakberendezési tárgyakat értette, ám ma már belevehetjük a gépeinket is, mint a mosógép, telefon, konyhai eszközök, satöbbi. Ne engedd, hogy a hipi-szupi vackok elvegyék az életed. Hogy folyamatosan velük kelljen foglalkozni. Válassz egyszerűbbet, megbízhatóbbat és praktikusat, ami a valódi feladatának felel meg, és nem az extra funkcióival kelleti magát. És a szobabútort sem kell háromévente lecserélni, csak azért mert nem divatos. Válassz olyat, amelyik praktikus, egyszerű és tíz év múlva sem lesz ciki. Ne vegyék el az életed azzal, hogy folyamatosan velük kell foglalkozni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése