Filofitnessz Musonius Rufusszal - bemelegítés

    Mert bizony az ember nem csak testi táplálékkal él, hanem bizony szellemivel is. Mai korunkban erény a szép test, amit gazdája nagy gonddal ápol, kezel és tart hihetetlen kondícióban. Fiatalabbnak, fittnek, egészségesnek kinézni fontos dolog. Sokat foglalkozunk a kinézetünkkel, a testünkkel – és így másokat is a kinézetük, a testük alapján ítélünk meg, hogy mennyit törődik a küllemével, mennyi időt és energiát áldoz a testére. De törődünk a szellemünkkel? Azzal azért nem ennyit. Persze, egy szétolvasott agyat nem lehet megvillantani a strandon, mint egy barnán csillogó bicepszet. De azért a jó szellemi képességekkel is lehet előnyökre szert tenni, és egy kis mentális fitnesz sosem árt! Tartsatok velem egy igazi szellemi kondizásra: egy héten keresztül Musonius Rufus tanításaiban fogjuk edzeni a szellemünket és remélhetőleg a kihívás végére erényes életű filozófusokként feszíthetünk a szellemi strandon!

    Miért épp Musonius Rufus? Számomra igen kedves sztoikus filozófus, nem csupán a tanításait találom vonzónak és követhetőnek, hanem az életét is. Bár igen keveset tudunk róla, mégis híres arról, hogy őt tartják a római Szókratésznek. A halhatatlan mestert nem csupán a tanításaiban követte, hanem egyike azon kevés filozófusoknak, akik úgy is éltek, ahogyan beszéltek. Vagyis számára a filozófia nem szócséplés, nem nyakatekert érvelések halmaza, hanem kézzel fogható, valóságos dolog: a filozófia számára útmutató a jó élethez. Emellett a filozófiája középpontjában nem elméleti dolgok állnak, hanem a való élet, a mindennapi élet, azok a kérdések, amivel az ember biztosan szembesül az élete során. Musonius filozófiája a realitásokhoz kötődik, egyáltalán nem elvont, hanem élő, valódi. De lássuk dióhéjban, hogy ki is ez a Musonius Rufus!

   Etruszk családból származik, Volsinii-ben született valamikor az 1. század folyamán. A mai tudósok az egyik legnagyobb sztoikus filozófusként tartják számon, Szókratész »tanítványaként« és önmaga miatt is. Hasonlóan a nagy filozófus mesterhez, Musonius sem írta le a tanításait (vagy leírta ugyan, csak nem maradt ránk), hanem amit ma tudunk róla, az mind a tanítványaitól, követőitől származik. A Gondolat Kiadó az Electa sorozatában megjelent Musonius fennmaradt töredékei (Hieroklész töredékei és Kebész táblaképe szerepel még a kötetben) Steiger Kornél fordításában és kiváló jegyzeteivel.

    Musonius abban is követte a híres sztoikus filozófust, hogy önszántából sosem hagyta el Rómát (eltekintve egy rövidebb-hosszabb száműzetéstől, amit Nerónak köszönhetett). Egy róla fennmaradt történet szerint épp egy börtönben megláncolva raboskodott, amikor egy követője felajánlotta neki a segítségét. Musonius illedelmesen megköszönte, de nem élt a lehetőséggel. Erre a tanítvány emlékeztette a mestert, hogy Szókratész sem kért a felajánlott segítségből, ezért bíróság elé idézték, ahol halálra is ítélték. Musonius erre azt válaszolta, hogy ő ha bíróság elé fog kerülni, meg fogja védeni magát. Mert Szókratész nem törődött vele, hogy megvédje magát, de ő nem fog így cselekedni. Hogy mi lett a dolog kimenetele, egyáltalán sor került-e erre a bizonyos tárgyalásra, nem tudjuk. Ez is csak egy legenda Musonius életéről, ami vagy igaz, vagy nem, inkább a jellemét hivatott bemutatni.

    Tanításainak darabkái főként Sztobaiosz gyűjteményében maradtak fenn. Musonius szerint az ember jónak születik, benne van az erényes életre való hajlam, tehát a jó élet nem csupán egyesek kiváltásága, hanem mindannyiuk számára megadatott, csak meg kell tanulni élni vele. Szerinte ez a filozófia lényege: az út a jó élethez, a mentális fitnesz, hogy a szellemünk is rendben legyen. A jó élet az erényes élet, az emberhez méltó élet. Maga is az életével igazolta a tanításait, ezen megfogalmazott elvek mentén élt. Minden ember az erényes élet iránti igénnyel jön világra, és ezt azzal magyarázza, hogy ha bárkit megkérdezünk, hogy erényes életet él-e, ő maga igazságos-e, biztosan azt fogja felelni, hogy igen. Viszont azt senki sem állítja magáról, hogy tud például fuvolázni, ha előtte nem vett legalább néhány órát egy fuvolatanártól. Az erény, az igazságosság viszont mindenkiben ott rejtőzik előzetes tanulmányok és gyakorlás nélkül is. Így a filozófia feladata kibontakoztatni ezt a veleszületett képességet, és legyen szó férfiről vagy nőről, ő az emberre gondol, nemtől függetlenül. Ez egy nagyon haladó gondolat az ókorban, amikor az ember általában a férfit jelentette, de Musonius hosszasan kitér a nők oktatásának fontosságára is.

   A filozófia nem csupán a helyes gondolkodás, a helyes viselkedés megerősítésére szolgál, hanem a rossz, téves gondolatok és a helytelen viselkedés kigyepálására is, mint a hiúság, lustaság, féltékenység, indulatosság. Erre a helyes gondolkodásra való nevelés és az egyén, az ember hosszas gondolkodása a legalkalmasabb. Szerinte a tanítványt nem győzködni kell, nem „beletömni” a tudást, hanem elvetni a magokat, és hagyni, hogy a gondolatok szárba szökkenjenek a lelkében.

    Lehet Szókratész nem értett volna vele egyet a nők oktatásának kérdésében, de abban biztosan mindketten megegyeztek volna, hogy a filozófia tanulmányozása a legalkalmasabb arra, hogy az ember egy kicsit jobbá váljon az életében.