Éves áldozati szertartás a régi római vallásban, ez a „kutyák megbüntetése”. Élő kutyákat nyársalnak fel vasvillákra (furca), vagy keresztre feszítik őket (crux), és így hordozzák őket körbe a városon. Egyik írott kalendáriumban sem találkozunk az ünneppel, de a hagyomány szerint augusztus 3-án tartották.
Ugyanezen az ünnepen viszont a libákat bíborba, bársonyba és aranyba öltöztették (a rómaiak szerint ez a színkombináció kimeríti a luxus fogalmát) és a legnagyobb tisztelet mellett őket is körbehordozták a városon. A rítus eredete a gall betörés: a gallok az éj leple alatt támadták meg Rómát, és az őrkutyák édesdeden aludtak, ám a ludak éktelen gágogásukkal felverték az őrséget, és ezzel megmentették a várost. Ezért kell a kutyákat minden évben ilyen brutálisan megbüntetni: ha rajtuk múlott volna a dolog, Róma elveszett volna.
Plinius szerint a furca fekete bodzából kellett készüljön, és Y alakja volt (a lényeg a fontos, mindenképpen valamiféle arbor infelix-ből kellett készíteni a villát, ami azt jelenti, hogy bizony a növények között is vannak olyanok, amiket az égi, 'jó' istenek tiszteletéhez és áldozatbemutatáshoz lehet használni, és vannak a lelkük mélyén sötét természettel bíró növények, akikek az alvilági, démoni, sötét praktikák esetén lehet és kell bevetni. Ez az állatok – állat áldozatok – esetében jóval egyszerűbb, hiszen aki fekete bundában van, az meg az alvilágiaknak, a fehérszőrű jószágok pedig az égieknek.). A keresztre feszítést kifejezetten a rabszolgáknak és az elítélteknek tartották fen, nagyon megalázó dolognak számított (a hosszú kínlódás mellett), de ez gyakran inkább megkötözés volt. A megkötözésnek és megcsapkodásnak van egy rituális aspektusa is, lásd a Lupercalia és a Mamuralia ünnepét.
A menet érintette Iuventas és Summanus templomát és valószínűleg a Cticus Maximusba mentek. Summanus egy sötét, ősi istenség, khthonikus, alvilági isten.
Plutarchos szerint a gallok megették az éhező kutyákat és ezzel csendesítették el őket. Az augusztus 3-i dátum mindenesetre problémás, mivel a gallok július 19-én gyújtották fel a várost. Bár a megbüntetett kutyák ebben a bizarr rítusban szerepelhettek egyszerűen bűnbakokként is. Még a keresztény írók is megjegyzik, hogy a Capitoliumon egyaránt tartottak ludakat és kutyákat.
A kutyák, vagy a kutyák bizonyos részei gyakori hozzávalói a görög-római mágiának. Megítélésük kettős volt. A Larok kísérőinek is tartották őket, de például a Flamen Dialisok számára tilos volt a kutyák megérintése, sőt, nem is beszélhettek róluk. Kutya-áldozatot a Robigalia alkalmával mutattak be, hogy ezzel biztosítsák a termés egészséget. Ez azért is érdekes, mert általában a rómaiak olyan állatot áldoztak fel, akit aztán egy lakoma keretében közösen el is fogyasztottak. Ám a kutyákat nem ették meg, mégis mint termékenységet és elősegítő állatáldozat tűnik fel. Egyébként a lovakat sem ették meg, de például Hekate és Mana istennő tiszteletére egész mészárlásokat tartottak csupa olyan állatból, akit aztán nem ettek meg.
Az augurium canarium (kutya-auguria) mozgó ünnep volt az év során, a Kutya-csillag, a Sirius tiszteletére.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése