MIHI AQUA HAERET...
Nékem a víz is megállt: megrekedtem, nem tudok továbblépni; az eredetiben: In hac causa aqua mihi haeret
Cicero, Epistulae ad Quintum 2.7.2.2.
Cicero egy másik írásában is használja ilyen formában: Sed aqua haeret, ut aiunt (= Ámde megreked a víz, amint mondják: itt a bökkenő).
Cicero álláspontja
Néha, amikor kétségek gyötörnek, vagy nem tudjuk, hogy hogyan tovább, úgy érezzük, a világ is megáll a forgásában, minden mozdulatlanná dermed. Egy láthatatlan falba ütközünk és képtelenek vagyunk továbblépni, cselekedni. Mint az őzike a reflektorfényben. Néha ilyen szorult helyzetekben magunk is ledermedünk.
Erre azt mondták a rómaiak, hogy nekik 'megállt a víz', számukra megszűnt tovább folyni. Cicero használta először ezt a kifejezést i.e.56. májusában, a testvérének, Quintusnak írt levelében. Cicero kétségbe volt esve Caesar földreformja miatt, ugyanis az értékes campaniai földeket Caesar szétosztotta a szegények között. Természetesen a földreform mellett számtalan újító rendelkezést hozott, amire Cicero és a mos maiorum hívei azt mondták, hogy TOO MUCH. Cicero a szenátus előtt fölszólalt, ékes cicerói beszéddel kifejtette, hogy ez az egész miért nem jó - de hiába. Erre a helyzetre írta Quintusnak:
"IN HAC CAUSA MIHI AQUA HAERET"
Ebben az ügyben a víz megállt számomra. Nem tudom, mit tegyek, nem tudom, mit tehetek. Egy másik írásában, A Kötelességekről (De Officiis) is használja ezt a kifejezést:
"SED AQUA HAERET, UT AIUNT"
Ámde megreked a víz, amint mondják: 'itt a bökkenő'.
De miért a víz?
Miért használja Cicero ezt a latin kifejezést, hogy megreked a víz? Mi köze a víznek a problémákhoz?
Két magyarázat is van. Az egyik elmélet szerint azért a víz, mert a rómaiak, mint a vízvezetékek koronázatlan királyai, sokat küzdöttek a vízvezetékekben megrekedt, pangó vízzel. Ezt okozhatta csőtörés, kopás, rongálás, sérülés, vízkőlerakódás, döglött patkány, satöbbi. A lényeg, hogy az elzáródott vízvezeték nagy baj volt. Megállt az élet.
A másik elmélet jobban hangzik, a vizet, mint az idő szimbólumát értelmezi. A mai korban már a homokórára asszociálunk, ha a múló időt a maga fizikai valójában akarjuk megjeleníteni. De a rómaiak a homokóra helyett vízórát használtak. Természetesen ez is görög találmány, és a görögöket 'követő' rómaiak is átvették a vízórát az idő mérésére. A vízórában a vízcseppek egyenletes csepegése jelzi a múló időt. A vízórát előszeretettel használták a beszédek hosszának mérésére: egy Ciceró-kaliberű szónok akár napokig is képes volt beszélni. Ezt megelőzendő mindenki kapott egy idő-keretet, amivel kedvére garázdálkodhatott. Természetesen voltak, akik nem tudták mondandójukat belehajtogatni a vízcseppekbe, számukra túl hamar elfogyott az idő, a víz. És aki megtorpant, hezitált, vagy kétségek gyötörték, úgy érezte, sosem telik el az idő, megállt a víz. Amire mi azt mondjuk, hogy ólomlábakon jár az idő. A rómaiaknak megáll a víz.
A görög clepsydra, vízóra szó is szó szerint 'víztolvajt' jelent.
Ezek szerint az idő mérését jelentette a víz, átvitt értelemben az idő múlását. Ezért ha elvesztetted a vizedet, szétfolyt a vized, az azt jelentette, hogy elpazaroltad az idődet. Ennek mintájára hasonló jelentéssel:
AQUAM PERDO = elvesztegetni az idődet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése