A mai Róma városát járva nehéz felfedezni a régi koncepciót, az ókori városszerkezetet. Az 'eredeti' struktúra (ha egyáltalán lehet ilyet mondani egy városra) az ókorban sokkal nyilvánvalóbb, szemmel láthatóbb volt, mint napjainkban. A különböző korok épületei egymás hegyén-hátán vannak, a rétegek szinte átmenet nélkül keverednek. Az eredeti dombok a történelem során társadalmi és politikai jelentőségűek voltak - ez a szerepük a modern korra gyakorlatilag megszűnt. Az újkori tájrendezésnek köszönhetően a dombok javarészének a gerince, eredeti formája eltűnt, erősen átalakult. Érdekes egy folyamatosan lakott városban az ókori és a mai formák és struktúrák között megfigyelni a kapcsolatot. Nyilván az idők során a Város jóval nagyobb kiterjedésű lett, mint az ókori város, ám most csak a 'klasszikus' hét dombra koncentrálva tegyünk egy kis sétát az örök Városban!
A domb - COLLIS - kifejezés az ókorban inkább státust jelentett, hiszen a hét dobot gyakran hegyként - MONS - is nevezték: rangtól függően. A Quirinalis és a Viminalis többnyire a collis rangot érdemelte ki, a többiek a mons megkülönböztetést.
1.) PALATINUS
Történetileg Róma legfőbb dombja, az őslakosnak tekinthető latin törzsek ezt lakták be legelőször. Romulus a legenda szerint a Palatinuson alapította a legendás várost, itt zajlott az auguria, a madármegfigyelés. A régészeti leletek a legendákat igazolják: ez a mai város történeti városmagja. A köztársaság korában ez volt az arisztokraták lakhelye. Fenséges luxusvillák sorakoztak itt egészen a császárkorig, amikor is az aktuális uralkodó a császári paloták számára kisajátította az egész dombot. A ma használatos 'palota' szavunk is e domb nevéből eredeztethető.
Manapság gyakorlatilag az egész domb régészeti feltárások helyszíne, a császárgenerációk kincsei után kutatnak a régészek - nem kevés sikerrel. Számtalan csodát láthatunk itt: Augustus palotáinak festett freskóit, Apollo templomát, Magna Mater templomát, a hatalmas Hippodromot és Domitianus palotájának elliptikus kertjét. Fantasztikus kilátás nyílik a Colosseumra. Itt található a Lupercal barlang is, melynek helye sokáig ismereten volt, ám a 2007-es feltárások igazolni látszanak a barlang pontos helyét.
2.) CAPITOLINUS
Későbbi nevén Capitolium. Az ókorban hihetetlenül fontos hely volt, hiszen olyan épületek kaptak itt helyet, mint Iuppiter Optimus Maximus temploma, Iuno temploma, Traianus fóruma és a Tarpei szikla, ahonnan mint egy római Taigetoszról (nem a csökiket, hanem a bűnösöket) ledobálták a társadalom nem kívánatos elemeit. Nevét a CAPUT - fej szóról kapta.
Mai legfontosabb látnivalója Victor Emmanuelle emlékműve és a két lépcsősor. A bal oldali a Santa Maria templomhoz vezet, ami a régi Iuno templomra épült. Ennek története egészen 1348-ig nyúlik vissza, amikor is egy levonult pestisjárvány emlékére emelték a templomot. A jobb oldali lépcsősor a Piazza del Campidogliohoz vezet, amit Marcus Aurelius lovasszobra tesz felejthetetlenné. A közismert szobor természetesen csak másolata az eredetinek, amit a Capitolinus Múzeumban tekinthetünk meg, a tér túlsó oldalán. A lovasszobor eredetileg valószínűleg a Forum Romanumon állt, de biztosan nem lehet tudni. 1538-ban költözött a Capitoliumra, ez viszont biztos. A dombról kilátás nyílik a Forum Romanumra a Colosseum felé, és ha az ember a Forum felőli lépcsőkön ereszkedik le, Septimius Severus grandiózus diadalívére is vethet egy pillantást.
A gallok római betörése alkalmával a Capitolinus volt az egyetlen pont, amit nem tudtak bevenni. Ide vették be magukat a rómaiak, és a szent ludak jelzésének köszönhetően ki tudták védeni a gall hordák végzetes támadását. Ezért a ludakat minden évben megünnepelték, bíbor párnákon körbehordozták őket a Városon, a kutyák pedig, akiknek kötelessége lett volna a katonákat figyelmeztetni, mivel ezt nem tették, minden évben rituális büntetésben részesülnek.
3.) ESQUILINUS
A mai Rómában itt találhat a város legfontosabb pályaudvara, a Termini. Itt található a Santa Maria Maggiore (a négy pápai templom egyike) és számtalan emlékmű is itt kapott helyet. Itt áll az Arcus Gallieni is, a köztársaság kori Róma egyik kapuja. Ma már alig látszik ki a modern épületek tengeréből. Valaha a domb egy részének területe a Város szent határain kívül feküdt, így egyike volt a legrégebbi temetkezési helyeknek. A Városon belül tilos volt a temetkezés, ezért az Esquilinus egyik oldala gyakorlatilag temetőként szolgált évszázadokon keresztül. Augustus császár jelölte ki az első temetőt Maecenas kertjei néven.
A Santa Maria Maggiore noha a keresztény világ egyik kultikus helye, körbeveszik a pogány Róma emlékei: oszlopok, obeliszkek, töredékek. Itt található még Traianus fürdője, a legendás Domus Aurea, Nero Arany Palotája, ami még romjaiban is lélegzetelállító.
4.) AVENTINUS
Régen a Város szent határán kívül esett, és a plebsszel azonosították. Itt éltek a szegényebb és kevésbé tehetős tömegek, a nép, itt zajlott Róma valódi élete, amivel nem szívesen azonosul a múltba vágyódó ember. Területe Kisebb és Nagyobb Aventinusra oszlik.
A legenda szerint míg Romulus a Palatinuson, Remus az Aventinuson várta a madarakat a városalapítási auguria során. Főként a később Rómába hozott, idegen istenek templomai kaptak itt helyet, de a római istenek közül Diana, Ceres és Libera temploma is itt található. Ceres azért, mert a mezőgazdaság, a földművelés és a növénytermesztés nem a városhoz köthető tevékenység, Vitruvius is felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos istenségek templomait a városfalakon kívülre kell helyezni. Itt zajlott az Armilustrium szertartása is (fegyverek rituális megtisztítása) és Asinus Pollio könyvtára is itt állt.
A plebs viszont elszakíthatatlan az Aventinustól: ma virágzó kertváros bájos családi házakkal. Szerintem azért minden októberben előveszik a lófejet.... (lásd Októberi Ló)
5.) QUIRINALIS
Eredetileg a szabinok dombja. Numa, Róma második királya is itt lakott. Mostanság a hatalmon lévő római miniszterelnök lakik itt gigantikus rezidenciájában, ami a domb jelentős részét elfoglalja (ez a Palazzo del Quirinale). Ha már híres lakók, Cicero barátja, Atticus is itt lakott.
A művészetek szerelmeseinek kötelező az itt látható Palazzo Baberini.
6.) CAELIUS
A Caelius domb a Colosseumtól délre fekszik, és napjainkban is ez a legalkalmasabb hely arra, hogy elmeneküljünk a város zajai elől. A 27-es tűzvész után a tehetősebbek lakhelye lett, és ma is ritkán beépített. Itt merülhetünk bele a római építészet gigantikusságába Caracalla fürdőinek romjait tanulmányozva. Még mindig impozáns és tekintélyt parancsoló, hiába az évszázadok múlása. Ezek a fürdők annyira hatalmasak voltak, hogy még könyvtár is volt bennük (persze a mai plázák is elég hatalmasak, hogy elférjen bennük egy könyvtár, viszont az igény valahol az évszázadok során elveszett).
7.) VIMINALIS
Ez az Esquilinustól északra eső terület. Fő látványossága a Fürdő Múzeum, a Livia palotájából származó freskók, és számtalan szobrászati csemege, mint például Augustus mint pontifex maximus. A közelben lévő Diocletianus - fürdőt sem szabad kihagyni, hiszen nem csupán a hatalmas tömege, hanem építészeti megoldásai és ötletessége miatt is felejthetetlen élmény.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése