Az április 25-én tartott Robigalia ünnepe a gabonafélék védelméről szól. Robigus istennek a városfalon kívül volt szent ligete, az ünnep alkalmával itt mutattak be áldozatot a tiszteletére. Vörös szőrű, vagy vörösre festett juhokat és kutyákat áldoztak fel a Via Claudia menti 5. mérföldkőnél a gabonaszemek védelmének érdekében, és hogy a rontást távol tartsák a várostól.
Az ünnep alkalmából a városban játékokat rendeztek. A Robigalia az áprilisban tartott számtalan mezőgazdasági ünnepek egyike, a vegetációt és a növények fejlődését ünnepeli. Az áldozatnak viszont sötétebb elemei vannak: félelem a gabona megbetegedésétől, hiszen az ősi hit szerint a növények egészsége az istenek gondviselésén múlik, jólétük az istenek kegye.
A legtöbb áldozat olyan állat volt, akiket a rómaiak az áldozatbemutatás (értsd: nyilvános lemészárolás) után egy közös lakomán együtt megettek. Ezért különös a kutya, mint áldozati állat, mert a kutyákat még véletlenül sem ették meg. Ez az ősi szokás a mágia világába vezet el bennünket. A kutya Hekaté istennő kedvelt áldozata, de kutyát általában a khthonikus isteneknek (a sötét alvilágiak) áldoztak. Kutya-áldozattal találkozunk a Lupercalia ünnepén is, és mindkét alkalommal a kutya áldozata a gabonafélék, az élet növekedését és gyarapodását hivatott biztosítani.
A Robigalia alapítását is természetesen Numa Pompilius királyhoz kapcsolják, bár az eredete – mint oly sok római ünnepnek – a múlt ködébe vész. Viszont az ünnep szabin eredete mellett szól, hogy Marts isten papja a Flamen Quirinalis, Így Quirinus papja, ami Mars isten szabin eredetű Quirinus nevére utal. Varro szerint a Robigalia Robigus istenről kapta a nevét, aki a mezőgazdasági fertőzések és a növénybetegségek numene, megszemélyesítője, és mint olyan, ő képes a növényeket megvédeni mindettől. Gellius szerint viszont egy kifejezetten kártékony, rosszindulatú istenség, akit jobb kiengesztelni, mert rosszabb napjain hatalmas pusztításokat képes véghezvinni. Columella, a mezőgazdasági író az isten nevét női alakban használja: Robiga. A robigo kifejezés egyébként egyfajta gabonabetegséget jelent, ami a gabonaszemek vöröses elszíneződésével járt. Talán innen a kapcsolat a rítusban oly fontos vörös színnel: ez is a szimpatikus mágia működésére vezethető vissza. A színek tematikusak: a betegség, a fertőzés maga vörös színt okoz, az áldozati kutyák bundája szintén vörös, a vér vörös színe megidézi Mars isten inkarnációját, aki nem csupán a hadak istene, hanem ősi alakjában a születés, az élet és a mezőgazdaság istene is.
Ezen a napon kocsiversenyeket rendeztek. A versenyen két csoport szerepelt, 'maior és minor', ami a junior és a senior hajtók két csapatát jelentette. A fogatversenyeken a fiatalabb hajtók előbb a kétfogatos (biga) szekereken szereztek tapasztalatokat, majd a profik átnyergeltek a négyfogatosra (quadriga). A biga egyébként az Októberi Ló ló-áldozatának kiválasztási módszere is, a quadrigával pedig az Equirria ünnepén találkozunk még. Tertullianus szerint pedig Robigo isten alakja csak kitaláció.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése