Arra a kérdésre, hogy mit adtak nekünk a rómaiak, mindenki kapásból tud mondani egy rakás jó dolgot. Mi több, egész könyvtárakat lehetne megtölteni a rómaiak áldásos tevékenységével, amivel szebbé és jobbá és európaibbá tették a barbár kis világunkat. De lássunk most olyan dolgokat, amiket ugyan a civilizált rómaiaknak köszönhetünk, de talán nem annyira közismertek!
1.) Az első pláza és a plázázás megteremtése. Bizony, ez is római találmány, a Traianaus császár nevével fémjelzett macellum négy szintes üzletház volt és több mint 150 üzlet kapott benne helyet. Itt aztán lehetett shoppingolni!
2.) Közmunka program. Rómában bizony nem mindenki a maga pecsenyéjét sütögette, vagyis nem mindenki a saját 'vállalkozását' igazgatta. Akkor is, mint most is, sok ember kiszorult az ilyen lehetőségekből, ám valamiféle munkát mégiscsak végzett. Ilyenek voltak az utcaseprők, akik a város köztisztaságáért feleltek, a forgalmi terelők, akik a kialakuló forgalmi dugókat akadályozták meg, a tűzoltók, és a collegiumon kívüli temetkezési vállalkozók.
3.) Szociális háló. A rászorulók megsegítése sem újkori találmány, már a régi Rómában is osztottak ingyengabonát a nélkülöző családoknak. Az ünnepek alkalmával ingyenes lakomák, pénz- és egyéb ajándékok formájában azért gondoskodtak a kevésbé tehetősekről is. A császári család nőtagjai pedig lelkesen gondját viselték az árváknak.
4.) Köztisztaság. Rómában 1300 nyilvános kút és 144 illemhely várta a tisztulni és ürítkezni vágyókat. Ezzel együtt előkerültek olyan feliratok is házfalakon, akik démoni büntetést és átkokat szórnak azoknak a fejére, akik a ház falánál ürítenek és pisilnek. Szóval hiába a sok nyilvános illemhely, az ember akkor és ott csurrant, ahol és amikor kedve tartja...
5.) Csatornahálózat. Ez azért egy ismertebb dolog, a rómaiak lelkesen építettek vízvezetékeket, amit aztán el is kellett vezetni. Róma legendás és talán legnagyobb csatornarendszere, a Cloaca Maxima gyakorlatilag a mai napig használatban van.
6.) Padlófűtés. Na jó, ez nem annyira padlófűtés, inkább amolyan padló-és falfűtés. Ez a hypocaustum, amikor az épület falainak üreges tégláiba meleg levegőt vezetnek, a padló pedig gyakorlatilag meg van emelve, és az üregben szintén meleg levegő áramlik, ami igencsak kellemetessé teszi a helységben való tartózkodást.
7.) A Colosseumban bizony nem csak a vér folyt, hanem ha úgy hozta a császári kedv, gályaborogató vad hullámok is nyaldoshatták a karzatot. Bizony a Colosseumban tengeri csatákat is lehetett rendezni, mert mint egy kád, vízzel feltölthetőre építették, és a vizet igencsak gyorsan le is lehetett engedni onnan, tehát az aréna nem tocsogott napokig (hetekig) az előző vizes bajnokság mocsarában, hanem hipp-hopp átalakult, hogy gladiátorviadalok vagy állatvadászatok helyszíne lehessen.
8.) Róma zseniális mérnökei. Bár tudjuk, hogy mivel és hogyan építették azt a számtalan még ma is látható műalkotást, ám a nyomukba érni mind a mai napig képtelenek vagyunk. Gondoljunk csak a kátyús utainkra, amelyek egy közepesen erős telet sem bírnak ki szétrepedezés nélkül, és nézzük meg az évezredekkel ezelőtt épült római utakat, amik rendületlenül állták még a lánctalpas tankok seregét is!
9.) Az első társasházak. Egy insulán nemritkán négy-öt-hat emeletes lakóházakat építettek, amik úgy tűntek, fölfele a végtelenségig bővíthetők. Ezek a lakások igencsak aprók voltak, botrányosan magas bérleti díjjal és hihetetlenül magas gyulladási faktorral, ám minden hibájuk ellenére gyors megoldást biztosítottak a robbanásszerűen növekvő római lakosság lakhatási gondjaira. Akkor sem lehetett vidámabb dolog este a debil szomszédot hallgatni...
10.) A Circus Maximus a szórakozás, a sportrendezvények fő helyszíne. Kedvelt lovas versenyek színhelye, amit még a császár (és miatta a népes udvartartása is kénytelen) is érdeklődéssel figyel. Ennek a befogadóképessége a mai sportcsarnokokéval vetekszik.
+1) Rómában működött postaszolgálat, tehát lehetett levelezni, még ha kicsit lassacskán is, de működött a dolog. És volt saját hírlapja is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése