A szent tér a hellenisztikus vallásban

   A görög városok kialakulásakor területük egy részét szentnek nyilvánították, s a „szent földet” (gé hiera) kisebb részekre, temenosokra osztva az egyes istenségeknek ajánlották. A temenos istennek szentelt hely, lehet árnyas liget (alsos) vagy kisebb- nagyobb földterület, amelyen kezdetben „szabadtéri” (hypaithros) szentély, egy alacsony fallal körülvett oltár, később pedig áll. E földterület néha csupán egy szentély befogadására elegendő telek, néha városrésznyi terület vagy legeltetésre, illetve földművelésre alkalmas területeket is magába foglaló nagy kiterjedésű birtok. Az utóbbival főleg kis- ázsiai területeken találkozunk. A temenost határkövek (horoi) vagy a szent területet körülvevő fal (peribolos) választja el a profán területektől.

   A klasszikus görög templomok többnyire a városok akropolisain álltak, kivéve a ktonikus istenek kultuszhelyeit, amelyek mindig sík területeken helyezkedtek el, valamint az agora isteneit, akiknek az agorán biztosítanak helyet. A szentély kelet felé néz, s a szentélybe lépő a kultuszszoborral találja magát szembe. Maga a templom (naos, hieron) három egymás mögött elhelyezkedő cellából állt, amelyet egy vagy több oszlopsor vett körül. Az előtérből (pronaos) megközelíthető középső cellában- szűkebb értelemben vett naos- állt a kultusszobor, eredetileg fából (xoanon, bretas), később márványból, olykor arany- és elefántcsont díszítésekkel. A hátsó cella (opisthodomos) raktárul vagy irattárul is szolgálhatott. A jósszemélyeknek (manteion, chréstérion) még egy külön a jóslás céljait szolgáló helyiségük (adyton) is volt, amelybe csak az arra kijelölt személyek léphettek be.

   Az első kultusszobrok fából készültek, és a hagyomány szerint többnyire az égből hullottak, vagy csodás körülmények között találtak rájuk. A samosi Hérát és a lindosi Athénát megjelenítő első xoanonok egyszerű, faragatlan fahasábok voltak, az argosi Hérát éd Tiryns környékén kivágott, durván kifaragott körtefa hasáb jelképezte. Később már kifaragták ezeket a rendszerint egy hasábból kialakított, az istent zárt testtartásban ábrázoló istenszobrokat. Az archaikus kori márvány- és bronzszobrok egy része ezek utánzata.

Megjegyzések